A veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkahelyi kockázat nem mindig a felhasználás pillanatában jelenik meg.
Sok esetben már korábban eldől, mennyire kezelhető a helyzet: az átvételnél, a címkézésnél, az áttöltésnél, a tárolóhely kialakításánál, a polcrendnél és annál, hogy a munkavállalók tudják-e, mely anyagok nem kerülhetnek egymás mellé.
Egy technológiai folyamatban az anyagok keverése előírt, szabályozott művelet lehet. Ott a mennyiség, a sorrend, a koncentráció, a hőmérséklet, az idő és a védelmi feltételek a technológia részei.
A munkahelyi tárolásnál más a helyzet.
Egy jelöletlen flakon, egy sérült kanna, egy szivárgó csomagolás vagy egy rosszul visszatett vegyszer nem technológiai művelet. Mégis olyan anyagérintkezést okozhat, amelyre a dolgozók nincsenek felkészülve.
Ilyenkor senki nem szándékosan kever anyagokat. A keveredés mégis megtörténhet.
Ezért nem elég azt tudni, milyen vegyszereket használ a cég. Azt is látni kell, hol vannak ezek az anyagok, hogyan vannak jelölve, mivel tárolhatók együtt, mivel nem érintkezhetnek, és mi a teendő sérült csomagolás, kiömlés vagy polcborulás esetén.
Ebben segít a veszélyes anyag mátrix.
Veszélyes anyag nem csak ipari tartályban van
A veszélyes anyagokról sokan ipari vegyszerekre, laborokra, gyártósorokra vagy nagy tartályokra gondolnak. Ezek valóban fontos területek, de a munkahelyi gyakorlat ennél szélesebb.
Veszélyes anyag vagy veszélyes keverék lehet jelen például:
- takarítószeres helyiségben;
- karbantartó műhelyben;
- raktárban;
- festékes vagy oldószeres tárolóban;
- akkumulátortöltő vagy karbantartó területen;
- medenceüzemeltetésnél;
- gépkarbantartásnál;
- építési és szerelési munkaterületen;
- technológiai kiszolgáló térben.
A kockázatot nem az dönti el, hogy az anyag hétköznapinak vagy iparinak tűnik. Egy vízkőoldó, fertőtlenítőszer, zsíroldó, hypo, hígító, oldószer, festék, spray, kenőanyag vagy akkumulátorsav is igényelhet rendezett tárolási szabályt.
A kérdés munkahelyi oldalról nem csak az, hogy az adott anyag önmagában veszélyes-e. Az is számít, milyen más anyagok vannak mellette, alatta, felette, közös tálcában, közös szekrényben vagy azonos tárolási zónában.
Technológiai használat és véletlen érintkezés
A technológiai anyaghasználat és a véletlen anyagérintkezés két külön helyzet.
Egy szabályozott technológiában az anyaghasználat tervezett. A munkafolyamat meghatározza, miből mennyi kell, milyen sorrendben, milyen körülmények között, milyen eszközzel, milyen védelmi feltételekkel.
A véletlen érintkezés ezzel szemben nem része a munkafolyamatnak.
Előfordulhat például, hogy:
- megsérül egy csomagolás;
- leesik vagy felborul egy tárolóedény;
- egy kanna szivárogni kezd;
- egy áttöltött flakonon nincs címke;
- egy anyag rossz polcra kerül vissza;
- savas és lúgos anyag közös kármentő tálcába kerül;
- oxidáló anyag gyúlékony vagy szerves anyag közelében van;
- két kifolyt anyag a padlón találkozik.
A tárolási rend feladata, hogy ezekre a helyzetekre ne utólag kelljen választ keresni.
Miért kevés az egyszerű anyaglista?
Az anyaglista fontos alap, de önmagában nem biztos, hogy döntéstámogató.
Egy lista megmutatja, milyen anyagok vannak jelen. Nem feltétlenül mutatja meg, hol vannak, ki használja őket, milyen veszélyességi besorolás tartozik hozzájuk, milyen védőeszköz kell, hogyan kell tárolni őket, és mely anyagokkal nem kerülhetnek kapcsolatba.
A napi munka szempontjából ezek a kérdések számítanak:
- hova kerülhet az újonnan beszerzett anyag;
- tárolható-e a meglévő anyagok mellett;
- kell-e külön tálca, szekrény, zárható tároló vagy szellőztetés;
- milyen címkézés szükséges áttöltés esetén;
- mely munkakörök használhatják;
- szerepelt-e az oktatásban;
- ismert-e a kiömlés esetén követendő eljárás;
- látható-e, hogy mely anyagok érintkezése tilos.
A veszélyes anyag mátrix akkor hasznos, amikor ezekre nem külön mappákból, emlékezetből vagy telefonos rákérdezésből kell választ adni.
Címke nélkül nincs biztos azonosítás
A munkahelyi vegyszerhasználat egyik leggyengébb pontja az azonosítás.
Amíg az anyag eredeti csomagolásban, olvasható címkével, elérhető biztonsági adatlappal és kijelölt tárolási helyen van, a kockázat jobban kézben tartható.
A helyzet gyorsan romlik, amikor az anyagot áttöltik.
Egy jelöletlen flakon nem egyszerű rendetlenség. Kémiai biztonsági és munkavédelmi kockázat.
Nem látszik, mi van benne.
Nem látszik, milyen veszélyességi besorolás tartozik hozzá.
Nem látszik, milyen védőeszköz kellene.
Nem látszik, mivel nem érintkezhet.
Nem látszik, mi a teendő kiömlés vagy bőrre kerülés esetén.
Egy raktáros, karbantartó, takarító, műszakvezető vagy új belépő ilyenkor találgatásra kényszerülhet. A veszélyes anyagoknál a találgatás rossz működési alap.
Az áttöltés bizonyos helyzetekben előfordulhat, de csak akkor kezelhető biztonságosan, ha az új tárolóedény azonosítható, megfelelően jelölt, az anyaghoz alkalmas, és a használók tudják, milyen szabályok vonatkoznak rá.
Együtt tárolás: nem csak polcrendi kérdés
A veszélyes anyagok együtt tárolásánál nem csak az számít, hogy van-e elég hely a polcon.
Figyelni kell például:
- savas és lúgos anyagokra;
- oxidálószerekre;
- gyúlékony folyadékokra;
- oldószerekre;
- maró anyagokra;
- klórtartalmú tisztítószerekre;
- peroxidokra;
- savakra és fémekre;
- savakra és karbonátos anyagokra;
- medencevegyszerekre;
- aeroszolokra és hőforrásokra;
- sérült vagy szivárgó csomagolásokra.
A tárolási kompatibilitás gyakorlati kérdés.
Nem mindegy, hogy két anyag ugyanazon a polcon van-e.
Nem mindegy, hogy egyik a másik fölött áll-e.
Nem mindegy, hogy közös kármentő tálcában vannak-e.
Nem mindegy, hogy egy polc felborulásakor találkozhatnak-e.
Nem mindegy, hogy kiömléskor közös lefolyóba, gyűjtőbe vagy padlófelületre kerülhetnek-e.
A polcrend ezért nem adminisztrációs részlet. A veszélyes anyagok tárolásánál a polcrend kockázatkezelési eszköz.
Egy ismert példa: hypo és savas tisztítószer
A hypo és a savas tisztítószer példája azért hasznos, mert megmutatja: két külön-külön ismert anyag együtt már más kockázatot jelenthet.
A hypo hatóanyaga jellemzően nátrium-hipoklorit. Savas közegben klórgáz felszabadulásához vezethet, ezért klórtartalmú tisztítószert savas anyaggal nem szabad ellenőrizetlenül együtt tárolni, közös tálcába tenni vagy olyan helyzetbe hozni, ahol sérülés vagy kiömlés esetén érintkezhetnek.
Ez a példa nem arról szól, hogy valaki szándékosan összeönt két anyagot. Arról szól, hogy a tárolási rendnek a véletlen érintkezést is meg kell előznie.
Mit mutasson meg a veszélyes anyag mátrix?
A „veszélyes anyag mátrix” ebben a névben nem önálló jogszabályi dokumentumtípus, hanem gyakorlati belső áttekintő eszköz.
Akkor hasznos, ha nem csak felsorolja az anyagokat, hanem segít dönteni a tárolásról, használatról, címkézésről, oktatásról és rendkívüli helyzetről.
Egy használható veszélyes anyag mátrix legalább ezeket rendezi:
- anyag vagy keverék neve;
- felhasználási hely;
- felhasználás célja;
- veszélyességi besorolás;
- piktogramok;
- szükséges egyéni védőeszköz;
- tárolási követelmény;
- együtt tárolási tiltás;
- érintkezési vagy keveredési tiltás;
- biztonsági adatlap elérhetősége;
- jellemző tárolt mennyiség;
- felhasználásra jogosult munkakörök;
- oktatási érintettség;
- sérült csomagolás vagy kiömlés esetén követendő teendő.
A mátrix értéke abban van, hogy a vezető, a műszakvezető, a raktáros, a karbantartó, a takarító és a munkavédelmi felelős ugyanabból az áttekinthető képből dolgozik.
Egy jól felépített mátrix alapján gyorsabban látszik, ha egy új anyag nem kerülhet a meglévő tárolóba, ha hiányzik az adatlap, ha nem megfelelő a címkézés, vagy ha az oktatás nem fedi le a ténylegesen használt anyagokat.
Jogszabályi háttér röviden
A veszélyes anyagok munkahelyi jelenléte nem csak belső rend kérdése. Több jogszabályi és uniós keret kapcsolódik hozzá.
A legfontosabbak:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – a munkáltató általános munkavédelmi kötelezettségeit, a veszélyforrások kezelését, a kockázatértékelést és a munkavállalók védelmét érinti.
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról – a veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos kémiai biztonsági keretet adja.
- 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet – a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmével foglalkozik.
- REACH és CLP rendeletek – uniós keretet adnak többek között az anyagok nyilvántartásához, osztályozásához, címkézéséhez, csomagolásához és a veszélykommunikációhoz.
A gyakorlati oldal ebből az, hogy a munkáltatónak nem elég tudnia, milyen anyagok vannak a cégnél. A tárolás, címkézés, biztonsági adatlap, oktatás, védőeszköz és rendkívüli helyzetek kezelése is része a rendezett munkahelyi működésnek.
Régi dokumentumokban még előfordulhat a korábban használt 25/2000. EüM–SZCSM rendelet hivatkozása. A munkahelyi kémiai kockázatok jelenlegi szabályozási kereténél már az 5/2020. ITM rendeletet kell figyelembe venni.
Biztonsági adatlap: alap, de nem polcrend
A biztonsági adatlap fontos szakmai alapdokumentum. Információt ad az anyag azonosításáról, veszélyeiről, kezeléséről, tárolásáról, expozíció-ellenőrzéséről, egyéni védelemről és a kiömlés esetén követendő intézkedésekről.
De a biztonsági adatlap önmagában nem rendezi el a polcot.
Hiába van meg az adatlap, ha:
- a dolgozó nem tud róla;
- nem érhető el a felhasználási helyhez kapcsolódóan;
- az anyagot áttöltötték és már nem azonosítható;
- a tárolás nem követi az adatlap előírásait;
- az oktatás nem tér ki a ténylegesen használt anyagokra;
- kiömlés esetén senki nem tudja, mit kell tenni.
A biztonsági adatlap megadja az alapinformációt. A veszélyes anyag mátrix abban segít, hogy ez az információ a munkahelyi tárolási rendben is látható legyen.
Sérült csomagolás, kiömlés, felborult polc
A tárolási rend valódi próbája sokszor nem a normál munkanap, hanem a rendkívüli helyzet.
Egy flakon leesik.
Egy kanna megsérül.
Egy kupak nem zár megfelelően.
Egy címke leválik.
Egy polc megrogyik vagy felborul.
Két anyag ugyanarra a padlófelületre folyik.
Ilyenkor konkrét válaszok kellenek:
- be lehet-e menni a helyiségbe;
- kell-e szellőztetni;
- kell-e a területet elhagyni;
- milyen védőeszköz szükséges;
- mivel lehet felitatni az anyagot;
- mi nem használható a mentesítéshez;
- hova kerülhet a szennyezett hulladék;
- kit kell értesíteni;
- mikor kell külső segítséget kérni.
Ezeket a válaszokat nem a kiömlés pillanatában kell először keresni. Az anyagtárolási rend feladata éppen az, hogy rendkívüli helyzetben ne rögtönzés történjen.
Mi mutatja meg gyorsan, hogy rendben van-e a tárolási rend?
Egy munkahely veszélyesanyag-tárolása néhány gyakorlati kérdéssel gyorsan ellenőrizhető.
Van aktuális anyaglista?
Minden veszélyes anyaghoz elérhető a biztonsági adatlap?
A címkék olvashatók?
Van jelöletlen flakon?
Történt áttöltés?
Az áttöltött anyag megfelelően jelölt?
Látszik, mely anyagok nem kerülhetnek egymás mellé?
Van külön rend a savas, lúgos, oxidáló, gyúlékony vagy maró anyagokra?
A tárolópolc kialakítása figyelembe veszi a sérülés és kiömlés lehetőségét?
Tudják a dolgozók, mit kell tenni sérült csomagolás vagy kiömlés esetén?
Az oktatás a ténylegesen használt anyagokról szólt?
Ezek nem bonyolult kérdések. A válaszok viszont gyorsan megmutatják, hogy a tárolási rend valóban működik-e, vagy csak a dokumentumok szintjén létezik.
Veszélyes anyagok együtt tárolása: a rend a polcon kezdődik
A cél nem az, hogy a munkahelyen minden vegyszerhasználat félelmet keltsen. A cél az, hogy ne legyen találgatás.
Ne legyen ismeretlen tartalmú flakon.
Ne legyen bizonytalan polcrend.
Ne legyen sérült, szivárgó csomagolás intézkedés nélkül.
Ne legyen olyan anyag, amelyről senki nem tudja, mivel nem érintkezhet.
Ne legyen olyan tárolóhely, ahol egy polcborulás több anyag keveredését okozhatja.
Ne legyen olyan kiömlés, amelynél mindenki mást gondol a teendőről.
A rendezett anyagtárolás általában nem látványos. Pont ettől hasznos.
Látszik, mi van a polcon.
Látszik, mi hova tartozik.
Látszik, mi nem kerülhet egymás mellé.
Látszik, melyik anyaghoz milyen adatlap és védőeszköz kapcsolódik.
Látszik, mi a teendő sérülés, kiömlés vagy véletlen érintkezés esetén.
A veszélyes anyag mátrix ezt az áttekinthetőséget adja meg.
Kapcsolódó szakmai oldal
Ha egy cégnél több tisztítószer, fertőtlenítő, oldószer, festék, kenőanyag, karbantartási anyag vagy technológiai segédanyag van jelen, az együtt tárolás kérdése már nem különálló polcrendi probléma. Ilyenkor az anyaglista, a biztonsági adatlapok, a tárolási rend, az oktatás és a vegyi kockázatértékelés kapcsolatát is látni kell.
A teljesebb működési keretről a veszélyes anyagok kezelésének szakmai oldalán olvasható bővebb összefoglaló.
GYIK – gyakori kérdések
Kötelező a veszélyes anyag mátrix?
A „veszélyes anyag mátrix” ebben a névben nem önálló jogszabályi dokumentumtípus, hanem gyakorlati belső áttekintő eszköz. Segít egy helyen látni az anyagokat, a veszélyeket, a tárolási és érintkezési tiltásokat, az egyéni védőeszközöket, az adatlapokat és a rendkívüli helyzetben követendő teendőket.
Miért fontos az együtt tárolás vizsgálata?
Azért, mert két külön-külön ismert anyag sérült csomagolás, kiömlés, rossz polcrend vagy közös kármentő tálca miatt érintkezhet egymással. Együtt tárolásnál nem csak az számít, hogy az anyag önmagában veszélyes-e, hanem az is, milyen más anyagok vannak mellette, alatta vagy felette.
Elég, ha megvannak a biztonsági adatlapok?
Nem. A biztonsági adatlap fontos alap, de a benne szereplő információt át kell ültetni a napi munkába. A dolgozónak tudnia kell, hol tárolható az anyag, milyen védőeszköz kell hozzá, mivel nem kerülhet érintkezésbe, és mit kell tenni sérült csomagolás vagy kiömlés esetén.
Miért szerepel példaként a hypo és a savas tisztítószer?
Azért, mert közérthetően mutatja meg az anyagok egymásra hatásának kockázatát. A példa nem arról szól, hogy valaki szándékosan kever anyagokat, hanem arról, hogy savas anyag és klórtartalmú tisztítószer érintkezése veszélyes gázképződéssel járhat.
Mikor érdemes felülvizsgálni a tárolási rendet?
Új anyag bevezetésekor, új tárolóhely kialakításakor, technológiai vagy takarítási folyamat változásakor, baleset vagy majdnem baleset után, sérült csomagolás, jelöletlen flakon, hiányos adatlap vagy bizonytalan polcrend esetén mindenképpen érdemes átnézni.
Kapcsolódó szakmai oldal
A veszélyes anyag mátrix akkor hasznos igazán, amikor nem külön táblázatként él, hanem kapcsolódik az anyaglistához, a biztonsági adatlapokhoz, a tárolási rendhez, az oktatáshoz és a vegyi kockázatértékeléshez.
A teljesebb működési keretről a kapcsolódó szolgáltatásoldalon olvasható bővebb összefoglaló.
