Robotika és munkavédelem: új kockázatok az automatizált üzemben

^{© TILD Üzleti Megoldások Kft. · AI illusztráció}

A robotcella üzemszerűen termel, a kezelőnek alig kell megközelítenie. Egy rossz pozícióba került munkadarab vagy érzékelési hiba azonban megállítja a folyamatot. A kezelő belép a cellába, a karbantartó megkezdi a hibakeresést, majd a technológiát újra kell indítani.

A dolgozó éppen akkor kerül a gép közelébe, amikor a rendszer eltért a megszokott működéstől.

Ez az automatizált üzem egyik meghatározó munkavédelmi sajátossága. A robotizáció több veszélyes, megterhelő vagy ismétlődő feladatból kivonhatja az embert, közben az elakadásokhoz, átállításokhoz, tisztításhoz, programozáshoz és karbantartáshoz kapcsolódó beavatkozások jelentősége megnő.

A kockázatok a beavatkozási pontokhoz kerülnek

A robotizáció kézzelfogható munkavédelmi előnyt adhat olyan munkafolyamatoknál, ahol a dolgozót tartós fizikai terhelés vagy közvetlen veszély éri. Ilyen lehet:

• nehéz tárgyak emelése és mozgatása;
• ismétlődő, egyoldalú munkavégzés;
• hegesztés, vágás, csiszolás vagy festés;
• zajos, poros, forró vagy veszélyes anyagokkal érintett környezet;
• magasban, zárt térben vagy nehezen megközelíthető helyen végzett ellenőrzés;
• üzemen belüli és raktári anyagmozgatás.

Az előny mértékét a konkrét alkalmazás dönti el. Egy nem megfelelő megfogó, instabil rakomány, rosszul kialakított karbantartási hozzáférés vagy rendszeresen elakadó technológia új veszélyhelyzeteket hozhat létre. Az sem tekinthető rendezett automatizálásnak, amikor a robot üzemszerűen biztonságos, de a dolgozóknak naponta többször kell belépniük a védett térbe kézi hibaelhárítás miatt.

A munkavédelmi kockázatértékelésnek ezért nemcsak az automatikus termelést kell vizsgálnia. Le kell fednie az előre látható üzemállapotokat és emberi beavatkozásokat is:

• betanítási és kézi üzemmód;
• tisztítás és átállítás;
• elakadás megszüntetése;
• szerszám- vagy megfogócsere;
• programozás és próbaüzem;
• karbantartás és hibakeresés;
• védelmi beállítás ideiglenes módosítása;
• beavatkozás utáni ellenőrzés és újraindítás.

Érdemes a működésből származó adatokat is vizsgálni. A vészleállítások, érzékelési hibák, ütközések, kézi beavatkozások és védett térbe történő belépések naplóiból felismerhető, amikor ugyanaz a hiba rendszeresen visszatér. Ez már nem kizárólag karbantartási információ: azt is jelzi, hol nő az emberi kitettség, és mely folyamatot kell műszaki vagy munkaszervezési szempontból felülvizsgálni.

A teljes robotalkalmazás biztonsága számít

Egy ipari robot önmagában még nem kész technológiai folyamat. A tényleges kockázatot együtt határozza meg:

• a robot mozgása és elérési tartománya;
• a megfogó, szerszám vagy végberendezés;
• a mozgatott munkadarab;
• a technológiai folyamat;
• a vezérlés és a biztonsági funkciók;
• a környező gépek és berendezések;
• a munkatér kialakítása;
• az emberi feladatok és hozzáférési lehetőségek.

A „cobot” megnevezés önmagában nem igazolja, hogy a robot minden körülmény között biztonságosan dolgozhat ember mellett. Egy alacsony sebességű robot is okozhat vágást, égést, zúzódást vagy beszorulást, amikor éles szerszámot, forró alkatrészt, nehéz vagy instabil tárgyat kezel.

A kollaboratív alkalmazásnál a sebesség és az erő mellett vizsgálni kell az érzékelési teret, a megközelítés irányát, az ember testhelyzetét, a beszorulási pontokat, a menekülési lehetőséget és az újraindítás rendjét. A biztonságot a teljes feladat alapján lehet megítélni.

Az ISO 10218-1:2025 az ipari robot biztonsági követelményeivel foglalkozik, a robotot részben kész gépként kezelve. Az ISO 10218-2:2025 a teljes ipari robotalkalmazás és robotcella tervezését, integrációját, üzembe helyezését, működtetését, karbantartását és leszerelését tárgyalja. A vezető nélküli ipari járművekre és rendszereikre – ideértve számos autonóm mobil robotot – külön követelményrendszert ad az ISO 3691-4:2023.

Ezek a szabványok fontos műszaki mércét jelentenek, de nem kezelhetők önmagukban jogszabályként. A konkrét kötelezettségeket a berendezés jogi besorolása, az integráció módja, az átadás időpontja és az alkalmazandó jogszabályok alapján kell meghatározni.

Mit bizonyít a CE-jelölés?

Az ipari robot sok esetben részben kész gép, amelyhez beépítési nyilatkozat és összeszerelési utasítás tartozik. A robot, a megfogó, a vezérlés, a védelmi megoldások és a technológiai folyamat integrálásával létrejövő kész robotalkalmazás vagy robotcella megfelelőségértékelése külön feladat.

A kész berendezés CE-jelölése és gyártói dokumentációja fontos kiindulópont, de nem váltja ki a munkáltató saját feladatait. A konkrét munkahelyen továbbra is értékelni kell a kockázatokat, meg kell határozni a biztonságos használat feltételeit, rendezni kell az emberi beavatkozásokat, és gondoskodni kell az oktatásról, a karbantartásról, valamint a szabályok ellenőrzéséről.

Egy módosított robotpálya új kockázati helyzetet teremthet

A robotalkalmazás biztonsága nem zárható le az első üzembe helyezéssel. Egy új megfogó, nagyobb munkadarab, módosított pálya, magasabb sebesség vagy megváltoztatott érzékelési terület befolyásolhatja a korábban kialakított védelmi megoldásokat.

Ugyanez vonatkozik a szoftveres változtatásokra. A robot mozgását, sebességét, erőhatárait, érzékelési területeit és biztonsági funkcióit egyre több programozott beállítás határozza meg. Egy hibás paraméter, jogosulatlan módosítás vagy nem megfelelően tesztelt frissítés fizikai veszélyhelyzetet idézhet elő.

A változtatások kezelésének legalább az alábbiakat kell rendeznie:

• mi változott a technológiában;
• ki kezdeményezte és ki hagyta jóvá;
• milyen kockázatértékelés vagy műszaki vizsgálat történt;
• ellenőrizték-e az érintett biztonsági funkciókat;
• szükséges-e a kezelési dokumentáció módosítása;
• kell-e új vagy kiegészítő oktatás;
• indokolt-e új megfelelőségértékelés vagy munkavédelmi vizsgálat;
• ki engedélyezheti az ismételt üzembe vételt.

A 2027. január 20-tól alkalmazandó géprendelet részletesebb követelményeket állapít meg a vezérlőrendszerek biztonságára, valamint a biztonsági szempontból lényeges hardverek és szoftverek jogosulatlan vagy káros módosításokkal szembeni védelmére.

A rendelet fogalmai szerinti lényegi módosítást végző természetes vagy jogi személy gyártónak minősül, és a módosítással érintett gépre vagy kapcsolódó termékre gyártói kötelezettségek vonatkozhatnak. A módosítás minősítését ezért nem célszerű kizárólag karbantartási vagy termelési döntésként kezelni.

A vészleállító nem teremt automatikusan biztonságos karbantartási állapotot

A robot megállítása és a veszélyes energiák megszüntetése két külön feladat.

Karbantartás, tisztítás vagy elakadás megszüntetése előtt az elektromos energia mellett számba kell venni a pneumatikus, hidraulikus, mechanikai, rugó-, hő- és gravitációs energiákat is. Egy felemelt szerkezet, nyomás alatt maradt rendszer vagy megtámasztás nélküli munkadarab akkor is veszélyes lehet, amikor a robot már nem mozog.

Az energiamentesítés rendjének ki kell térnie:

• az energiaforrások azonosítására és leválasztására;
• a visszakapcsolás megakadályozására;
• a maradó energia megszüntetésére vagy biztonságos rögzítésére;
• az energiamentes állapot ellenőrzésére;
• a munkát végző személyek jogosultságára;
• a munkaterület visszaadására és az újraindítás engedélyezésére.

Külön figyelmet igényelnek azok a technológiák, amelyek távoli parancsra, időzítés alapján vagy egy automatikus program részeként is mozgást indíthatnak. Itt az üzemeltetés, a karbantartás, az automatizálás és az informatikai jogosultságok rendjét össze kell hangolni.

Az autonóm mobil robot az épület működésére is hat

Az autonóm mobil robot biztonságát jelentősen befolyásolja az útvonal és a környezet állapota. A gyalogosok, targoncák, kapuk, állványok, rakodóhelyek, kereszteződések és ideiglenesen elhelyezett tárgyak mind hatással lehetnek a működésére.

A vizsgálatnak ki kell térnie többek között:

• a gyalogos- és járműforgalom találkozási pontjaira;
• az útvonal szélességére, beláthatóságára és megvilágítására;
• a padló állapotára, lejtésére és terhelhetőségére;
• az automatikus kapuk és más berendezések együttműködésére;
• az ideiglenes akadályok és megváltozott útvonalak kezelésére;
• az érzékelés kiesésére vagy korlátozottságára;
• a hálózati és kommunikációs hibák következményeire;
• a rakomány stabilitására és leesésének lehetőségére.

Egy hibás útvonal vagy érzékelési probléma nemcsak személyi sérülést okozhat. A robot nekimehet állványnak vagy tűzgátló ajtónak, megsérthet csővezetéket, eltorlaszolhat menekülési útvonalat, illetve instabil vagy veszélyes rakományt ejthet le.

Az akkumulátor töltési helyének kialakítása, a sérült akkumulátor kezelése és az esetleges tűzeseményre történő felkészülés szintén külön értékelést igényel. Az AMR-ek bevezetése ezért egyszerre munkavédelmi, belső logisztikai, tűzvédelmi, épületüzemeltetési és termelésbiztonsági feladat.

A gyártó, az integrátor és a munkáltató feladatai nem helyettesítik egymást

A robotizált munkahely biztonságával kapcsolatban több szereplőnek vannak kötelezettségei.

A robot vagy részegység gyártója a saját termékének biztonságos kialakításáért, dokumentációjáért és a felhasználáshoz szükséges információkért felel.

A rendszerintegrátor a robotot, a szerszámot, a vezérlést, a védelmi megoldásokat és a technológiai folyamatot működő alkalmazássá szervezi. A létrehozott gép vagy robotcella besorolásától függően gyártói megfelelőségi kötelezettsége is keletkezhet.

A munkáltató és az üzemeltető a konkrét munkahelyi használatért, a kockázatértékelésért, a munkaszervezésért, az oktatásért, a karbantartási rendért és a szabályok betartatásáért felel. Rendezni kell a külső karbantartók és szervizpartnerek munkavégzését, hozzáférési jogosultságait, energiamentesítési feladatait és a technológia visszaadásának módját is.

Amennyiben a robotalkalmazás, a kapcsolódó munkaeszköz vagy technológia a munkavédelmi törvény szerint veszélyesnek minősül, munkavédelmi üzembe helyezés szükséges. Ennek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A veszélyes minősítést a berendezés és a technológia tényleges jellemzői alapján kell megállapítani.

Mit érdemes rögzíteni már a beszerzési specifikációban?

A későbbi munkavédelmi és üzemeltetési problémák egy része már a beszerzés során megelőzhető. A specifikációban és az átvételi feltételekben célszerű rögzíteni:

1. Az automatizált és a megmaradó emberi feladatokat.
   Láthatóvá kell tenni, ki és milyen körülmények között avatkozik be elakadás, tisztítás, átállítás, próbaüzem vagy karbantartás során.
2. A teljes technológiai veszélyforrást.
   A robot mellett értékelni kell a szerszámot, a megfogót, a mozgatott tárgyat, a kibocsátásokat és a technológiai folyamatot is.
3. A tervezett hozzáférési és karbantartási rendet.
   A védőtávolság, a megközelíthetőség, az energiamentesítési pontok és a szükséges munkatér utólag nehezen és költségesen módosítható.
4. A biztonsági funkciók igazolását.
   Meg kell határozni, milyen vizsgálatokkal és dokumentumokkal igazolják a védelmi megoldások megfelelő működését.
5. A felelősségi és jogosultsági határokat.
   Egyértelművé kell tenni, ki módosíthat programot vagy biztonsági paramétert, ki végezhet karbantartást, és ki engedélyezheti az újraindítást.
6. Az épületre és a környező működésre gyakorolt hatást.
   Vizsgálni kell a közlekedési útvonalakat, a tűzvédelmi berendezéseket, a menekülést, a rakodást, az akkumulátortöltést és a környező munkahelyeket.
7. Az átadandó dokumentációt.
   A megfelelőségi dokumentumok mellett szükség van a kezelési és karbantartási utasításokra, a program- és paraméterváltozatok azonosítására, a vizsgálati eredményekre, az oktatási követelményekre és a szükséges időszakos ellenőrzések meghatározására.

Ezeket a feltételeket a tervezés és a beszerzés során lehet a legkisebb műszaki és pénzügyi veszteséggel rendezni. Egy már telepített technológiánál a védőtávolság, a karbantartási hozzáférés vagy a közlekedési rend utólagos módosítása rendszerint jelentős költséggel és termeléskieséssel jár.

Mivé alakul a munkavédelem az automatizált üzemben?

A munkavédelmi szakember szerepe közelebb kerül a műszaki és szervezeti koordinációhoz. Fel kell ismernie az emberi beavatkozási pontokat, értenie kell a technológia üzemállapotait, és meg kell határoznia, mikor szükséges gépbiztonsági, automatizálási, kiberbiztonsági, villamos biztonsági vagy tűzvédelmi szakértőt bevonni.

Felértékelődik:

• az üzembe helyezés előtti vizsgálat;
• a változtatások dokumentált kezelése;
• az energiamentesítés rendje;
• a programozási és hozzáférési jogosultságok szabályozása;
• a külső szervizpartnerek munkájának összehangolása;
• az üzemeltetési és eseményadatok elemzése;
• a munkavédelmi, gépbiztonsági és üzembiztonsági feladatok elhatárolása.

Kevesebb ember jelenléte így nem feltétlenül jelent kevesebb munkavédelmi feladatot. A feladatok műszaki mélysége és a szakterületek közötti koordináció igénye várhatóan növekedni fog.

Munkavédelmi szempontok robotizáció előtt

Robot, robotcella vagy autonóm anyagmozgató rendszer bevezetésénél a munkáltatói EHS-szempontokat már a tervezés és a beszerzés során érdemes áttekinteni.

A TILD közreműködhet:

• az emberi beavatkozási pontok feltárásában;
• az üzemeltetési és karbantartási folyamatok áttekintésében;
• a munkáltatói felelősségek és feladatok rendszerezésében;
• a szükséges munkavédelmi, gépbiztonsági és egyéb szakértői vizsgálatok azonosításában;
• az üzembe helyezési és változáskezelési feladatok összehangolásában.

A vizsgálat eredménye egy priorizált intézkedéslista lehet, amely megmutatja a hiányzó szabályozásokat, a szükséges szakértői vizsgálatokat, a felelősöket és a rendezés indokolt sorrendjét.

A TILD támogatása nem foglal magában robotalkalmazás-tervezést, biztonsági vezérlés méretezését vagy validálását, kiberbiztonsági vizsgálatot, illetve gyártói megfelelőségértékelést.

Gyakori kérdések

A kollaboratív robot minden esetben biztonságosan dolgozhat ember mellett?

Nem. A biztonságot a teljes alkalmazás alapján kell megítélni. Számít a robot sebessége és ereje, a szerszám vagy megfogó, a mozgatott tárgy, az ember helyzete, az érzékelés, a beszorulási lehetőség és az újraindítás módja.

Elegendő a kész robotalkalmazás CE-jelölése?

A CE-jelölés és a gyártói dokumentáció fontos megfelelőségi alap, de nem váltja ki a munkáltató munkahelyi kockázatértékelését, biztonságos üzemeltetési rendjét, oktatását és ellenőrzési kötelezettségeit.

Mikor kell felülvizsgálni a robotalkalmazás kockázatait?

Minden olyan változtatás után, amely befolyásolhatja a veszélyeket vagy a védelmi megoldások működését. Ilyen lehet az új robotpálya, megfogó, munkadarab, sebesség, programbeállítás, érzékelési terület, munkaszervezési mód vagy karbantartási folyamat.

Szakmai források

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – Nemzeti Jogszabálytár
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményeiről
• Az Európai Unió 2023/1230 géprendeletének egységes szerkezetű szövege
• ISO 10218-1:2025 – Safety requirements for industrial robots
• ISO 10218-2:2025 – Industrial robot applications and robot cells
• ISO 3691-4:2023 – Driverless industrial trucks and their systems
• Advanced robotics and automation: implications for occupational safety and health