Az ESG-ről sok vállalatnál először a környezetvédelem, az energiafelhasználás, a karbonlábnyom, a hulladékkezelés vagy a beszállítói lánc jut eszébe.
Ez érthető, de nem teljes kép.
Egy vállalat fenntarthatósága nemcsak abból látszik, hogyan kezeli a környezeti terhelését. Abból is, hogyan szervezi a munkát, hogyan védi a dolgozóit, hogyan ellenőrzi az alvállalkozóit, és mennyire tudja bizonyítani, hogy a működése vezetői szinten is kézben van.
Itt kapcsolódik az ESG-hez a munkavédelem.
A munkahelyi biztonság, az oktatás, a balesetek kezelése, az egyéni védőeszközök rendje, az alvállalkozói munkakezdés feltételei és a vezetői felelősségi rend nem különálló adminisztrációs tételek. Ezekből látszik, hogy a vállalat mennyire átláthatóan, ellenőrizhetően és felelősen működik.
Miért kerül elő a munkavédelem ESG-kérdésekben?
Az ESG társadalmi és irányítási oldala nem áll meg általános vállalati értékeknél. A munkavállalók biztonsága, egészsége, oktatása és munkakörülményei konkrét működési kérdések.
Egy gyártócégnél, logisztikai telephelyen, ipari szolgáltatónál vagy építési projekten a munkahelyi biztonság napi döntésekben jelenik meg. Ki léphet be a munkaterületre? Milyen oktatást kapott? Milyen gépen dolgozik? Van-e érvényes orvosi alkalmassága? Milyen védőeszközt kell használnia? Ki ellenőrzi a szabályok betartását? Mi történik egy baleset, esemény vagy ismétlődő hiányosság után?
Ezek nemcsak munkavédelmi kérdések. ESG-szemmel azt is mutatják, hogy a vállalat képes-e felelősen kezelni az emberekre gyakorolt hatását, és képes-e vezetői szinten kontrollálni a saját működési kockázatait.
ESRS S1: saját munkaerő, egészség és biztonság
Az ESRS S1 a vállalat saját munkaerejéhez kapcsolódó hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket vizsgálja.
Munkavédelmi oldalról ez az egyik legerősebb kapcsolódási pont. Ide tartozhat a munkahelyi egészség és biztonság, az oktatás, a munkával összefüggő balesetek, megbetegedések, kiesett napok, valamint az egészségvédelmi és munkavédelmi irányítási rend lefedettsége.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy vállalatnak nem elég általánosságban kijelentenie: fontos számára a dolgozók biztonsága. Látnia kell, milyen kockázatok vannak a munkakörökben, hogyan oktatja a munkavállalókat, milyen védőeszközöket biztosít, hogyan kezeli a baleseteket, és milyen vezetői információ készül a munkavédelmi működésből.
Egy jól működő rendszerben a munkavédelem nem elszigetelt iratcsomag. Kapcsolódik a munkaszervezéshez, a termeléshez, a karbantartáshoz, a HR-hez, a beszerzéshez és a vezetői döntésekhez.
ESRS S2: alvállalkozók, beszállítók és értékláncban dolgozók
Az ESRS S2 az értékláncban dolgozókkal foglalkozik. Ez munkavédelmi szempontból különösen ott válik fontossá, ahol a vállalat működésében külsős munkavállalók, alvállalkozók, beszállítók, karbantartók vagy projektcégek is megjelennek.
Egy ipari telephelyen vagy építési munkaterületen a kockázat nem áll meg a saját állomány határánál. A belépő alvállalkozó ugyanazon a területen mozog, ugyanazokat a közlekedési útvonalakat használja, ugyanazon gépek, anyagok, munkafolyamatok és helyszíni szabályok mellett dolgozik.
Ezért az ESG-ben az alvállalkozói kontroll nem adminisztratív részlet. A vállalatnak tudnia kell, ki dolgozik a területén, milyen feltételekkel kezdhet munkát, milyen oktatást kapott, rendelkezik-e a szükséges jogosultságokkal, engedélyekkel, védőeszközökkel és dokumentumokkal.
Fontos pontosítás: nem minden külsős szereplő lesz automatikusan ESG-jelentési tétel. Az értékláncban dolgozók kérdése az adott vállalat lényeges hatásaitól, kockázataitól és lehetőségeitől függ. Munkavédelmi oldalról mégis világos a logika: ahol külsős munkavállalók ténylegesen részt vesznek a napi működésben, ott az ő munkakezdésük, ellenőrzésük és biztonságuk nem hagyható rendezetlenül.
Kettős lényegesség: emberi hatás és üzleti kockázat
Az ESG-ben a munkavédelem két irányból is számít.
Az egyik irány az emberekre gyakorolt hatás. A vállalat munkaszervezése, oktatási rendje, ellenőrzési gyakorlata és kockázatkezelése közvetlenül érintheti a saját dolgozókat és bizonyos helyzetekben az alvállalkozói vagy beszállítói körben dolgozókat is.
A másik irány az üzleti visszahatás. Egy súlyos baleset, hatósági eljárás, projektleállás, termeléskiesés, vevői bizalomvesztés vagy reputációs kár már nem kizárólag munkavédelmi ügy. Üzleti következménye van.
Ez a kettős lényegesség gyakorlati értelme. A vállalatnak egyszerre kell vizsgálnia, hogyan hat az emberekre, és hogyan hatnak vissza a munkavédelmi hiányosságok a működésre, a pénzügyi helyzetre, a partneri kapcsolatokra és a vezetői döntésekre.
Mit kérhet egy vevői audit vagy beszállítói kérdőív?
Sok magyar vállalat nem saját fenntarthatósági jelentés készítése miatt találkozik először ESG-elvárásokkal. Gyakoribb helyzet, hogy egy nagyobb vevő, anyavállalat, nemzetközi partner vagy beszállítói audit kérdez rá a működésére.
Ilyenkor nem feltétlenül hosszú ESG-jelentést kérnek. Gyakorlati kérdések érkeznek.
Van-e naprakész kockázatértékelés?
Követhető-e a munkavédelmi oktatás?
Hogyan kezelik az alvállalkozók munkakezdését?
Volt-e súlyos baleset vagy hatósági intézkedés?
Rögzítik-e az incidenseket és majdnem baleseteket?
Van-e vezetői felelős a javító intézkedésekre?
Látszik-e, hogy a feltárt hiányosságokat a vállalat nyomon követi?
Ezekre a kérdésekre gyenge válasz az, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak. A vevői és beszállítói bizalomhoz az kell, hogy a vállalat be tudja mutatni a működését: hogyan ellenőriz, hogyan mér, hogyan javít, és hogyan kezeli a kockázatokat.
Milyen adatok teszik védhetőbbé az ESG-állítást?
Az a mondat, hogy „fontos számunkra a munkavállalók biztonsága”, önmagában kevés.
A kijelentés akkor válik hitelessé, amikor adatok, dokumentált folyamatok és vezetői kontrollpontok támasztják alá.
Munkavédelmi oldalról ilyen adat és bizonyíték lehet például:
- a munkahelyi balesetek száma és súlyossága,
- a munkával összefüggő megbetegedések kezelése,
- a kiesett munkanapok száma,
- a munkavédelmi oktatások teljesülése,
- a kockázatértékelések naprakészsége,
- az EVE-juttatási rend és a tényleges védőeszközhasználat kapcsolata,
- a gépek, munkaeszközök és veszélyes anyagok nyilvántartása,
- az alvállalkozói munkakezdési feltételek ellenőrzése,
- a feltárt hiányosságok és javító intézkedések állapota.
A legerősebb pozíció nem a hibátlan látszat. Sokkal védhetőbb az a vállalat, amely ismeri a saját hiányosságait, méri a működését, felelőst rendel a javításhoz, és visszaellenőrzi az intézkedéseket.
ISO 45001: híd a munkavédelem és az ESG között
Az ISO 45001 munkavédelmi irányítási rendszer szemlélete jó kapcsolódási pont lehet az ESG-hez, mert nemcsak dokumentumokat, hanem működési rendet vizsgál.
Egy irányított munkavédelmi működésben látszik, hogy a vállalat azonosítja a kockázatokat, célokat határoz meg, felelősöket jelöl ki, intézkedéseket követ, és vezetői szinten értékeli az eredményeket.
Ez közel áll ahhoz, amit az ESG is keres: nem vállalati szlogeneket, hanem működő folyamatokat, adatokat, felelősségi rendet és fejlesztési logikát.
Az ISO 45001 megléte önmagában nem tesz egy vállalatot ESG-szempontból hibátlanná. Viszont erős bizonyíték lehet arra, hogy a munkavédelem nem alkalmi adminisztrációként, hanem vezethető rendszerként működik.
EU Taxonómia: kapcsolódik, de nem ez a fő munkavédelmi irány
Az EU Taxonómia elsősorban azt vizsgálja, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősíthető-e.
A munkavédelem ezért nem taxonómiai főkritérium. Nem érdemes azt állítani, hogy egy rendezett munkavédelmi működés önmagában taxonómiai megfelelést jelent.
A kapcsolódás inkább közvetett.
A taxonómiai gondolkodásban minimum társadalmi és irányítási biztosítékok is megjelennek. Ezek azt szolgálják, hogy egy környezetileg fenntarthatónak nevezett tevékenység ne szakadjon el az alapvető emberi jogi, munkajogi és felelős üzleti működési elvektől.
Egy vállalat fenntarthatósági állítása akkor hitelesebb, amikor a környezeti célok mellett a munkavállalói biztonság, az egészségvédelem, az alvállalkozói kontroll és a vezetői felelősségi rend is rendezett.
Mit érdemes elsőként átnézni?
Egy ESG-szemléletű munkavédelmi áttekintés nem fenntarthatósági jelentés írásával kezdődik.
Először azt kell látni, hogy a munkavédelmi dokumentáció, a napi gyakorlat, az adatok, a felelősségi körök és a vezetői kontroll összhangban vannak-e egymással.
Érdemes megnézni, hogy a kockázatértékelés valóban kapcsolódik-e a munkakörökhöz, gépekhez, anyagokhoz és tevékenységekhez. Az oktatási tematika a tényleges veszélyekről szól-e. Az EVE-rend szakmailag alátámasztott-e. A gépek és munkaeszközök felülvizsgálata követhető-e. A veszélyes anyagok kezelése naprakész-e. Az orvosi alkalmasságok nyilvántartása rendezett-e. Az alvállalkozók munkakezdési feltételei ellenőrizhetők-e.
A vezetői oldal ugyanilyen fontos.
Készül-e tanulság a balesetekből, eseményekből és ismétlődő hiányosságokból? Kap-e a vezetés olyan összefoglalót, amelyből dönteni tud? Látszik-e, hogy egy feltárt hiba után ki mit tesz, milyen határidővel, és hogyan történik az intézkedés visszaellenőrzése?
Itt válik a munkavédelem ESG-szempontból értelmezhetővé. Nem külön mellékletként, hanem a felelős vállalati működés bizonyítékaként.
A munkavédelem üzleti kontroll is
A munkavédelem kötelező jogszabályi terület, de nem csak megfelelési kérdés.
Egy rendezetlen munkavédelmi működés baleseti, hatósági, pénzügyi, működési és reputációs kockázatot jelenthet. Egy rendezett működés ezzel szemben segíti a stabil munkaszervezést, a vezetői döntéshozatalt, az alvállalkozói kontrollt és a megrendelői megfelelést.
Az ESG ebben nem távoli nagyvállalati divatszó. Inkább újabb jelzés arra, hogy a vállalatoknak bizonyítaniuk kell a felelős működést.
A TILD ebben ad támogatást: átnézi a munkavédelmi működés dokumentációs, oktatási, EVE-, alvállalkozói és vezetői kontrollpontjait, majd világos képet ad arról, mi rendezett, mi hiányzik, és melyik lépés indokolt először.
Összegzés
Az ESG és a munkavédelem kapcsolata elsősorban az emberekre gyakorolt hatásról és a vezetői kontrollról szól.
Az ESRS rendszerében a munkavédelem főként a saját munkaerőhöz és az értékláncban dolgozókhoz kapcsolódhat. A munkahelyi biztonság, az oktatás, a balesetek kezelése, az alvállalkozói kontroll és a felelősségi rend mind olyan terület, amely megmutatja, hogyan működik a vállalat a gyakorlatban.
A munkavédelem ESG-szempontból akkor védhető, amikor nem külön iratként él, hanem a napi működésben is követhető. Látszik belőle a kockázat, a felelős, az intézkedés és a vezetői kontroll.
A TILD kiszervezett munkavédelmi támogatása ezt a működési biztonságot adja: dokumentáció, oktatás, ellenőrzés, EVE-rendszer, alvállalkozói kontroll és vezetői visszajelzés egy kézben.
