De keretrendszer nélkül könnyen szétesik a kontroll.
Egy építési projekt munkavédelmi kezelése nem mindig azt jelenti, hogy minden nap munkavédelmi szakembernek kell állnia a területen.
Vannak kisebb beruházások, rövidebb átalakítások, egyszerűbb kivitelezési feladatok vagy projektindítási helyzetek, ahol a napi munkavédelmi jelenlét túlzó lenne. Ettől azonban még nem lesz rendben a projekt pusztán azért, mert „kicsi” vagy „nem annyira összetett”.
A jó kérdés nem az, hogy kell-e minden nap helyszíni jelenlét.
Hanem az, hogy van-e egyáltalán munkavédelmi keretrendszer.
Mert a napi jelenlét hiánya nem jelentheti azt, hogy nincs dokumentációs alap, nincs bejárási rend, nincs visszajelzés, nincs felelősségi kép, és nincs meghatározva, mikor kell szigorítani a kontrollt.
A hiba nem az, ha egy kisebb projekten nincs napi munkavédelmi jelenlét.
A hiba az, ha ebből azt a következtetést vonják le, hogy nincs szükség kontrollra sem.
A jogszabály nem napi jelenlétet ír elő, hanem biztonságos és szervezett működést
Fontos pontosítani: az építési projektek munkavédelmi kezelése nem úgy működik, hogy a jogszabály minden esetben napi munkavédelmi jelenlétet ír elő.
A szabályozás nem ezt mondja ki.
A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, és a megvalósítás módját a jogszabályok és szabványok keretei között a munkáltató határozza meg. Ez nem automatikus napi jelenlétet jelent, hanem a kockázatokhoz igazított, szervezett munkavédelmi működést.
Építési projektnél a napi, heti, havi vagy mérföldkőhöz kötött kontroll szakmai döntés. A projekt mérete, időtartama, szereplői, munkafázisai, párhuzamos munkavégzése, veszélyes tevékenységei és dokumentációs állapota határozza meg, milyen szintű jelenlét vagy ellenőrzés indokolt.
Egy rövid, kevés szereplős átalakításnál lehet, hogy elegendő az induló helyzetértékelés és az előre ütemezett bejárás.
Egy több alvállalkozós, párhuzamos munkafázisokkal futó beruházásnál viszont a helyszíni koordináció jóval intenzívebb lehet.
A napi jelenlét tehát nem jogszabályi varázsszó.
A lényeg az, hogy a projekt munkavédelmi szempontból kezelhető, ellenőrizhető és visszakövethető legyen.
Az 500 embernap nem napi jelenléti szabály, hanem előzetes bejelentési küszöb
Az építési munkahelyeknél van egy gyakran félreértett határ: az 500 embernap.
Ez nem azt jelenti, hogy 500 embernap felett automatikusan napi munkavédelmi jelenlét kell.
Az 500 embernap az előzetes munkavédelmi hatósági bejelentés egyik küszöbe.
Az Mvt. 63/D. § szerint az építési munkahelyen végzett tevékenységet be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság felé, ha az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg több mint 20 fő munkavállaló dolgozik ott, vagy ha a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. A bejelentés tartalma között a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor neve és elérhetősége is szerepel.
Ez fontos különbség.
Az előzetes bejelentési kötelezettség nem ugyanaz, mint a napi jelenléti kötelezettség.
A bejelentési küszöb azt mutatja, hogy a projekt olyan méretű vagy időtartamú lehet, amelynél a hatósági rálátás szempontjából előzetes bejelentés szükséges. A munkavédelmi kontroll konkrét intenzitását ettől még a projekt tényleges kockázatai és működése alapján kell meghatározni.
Az e-napló, a hatósági bejelentés és a munkavédelmi kontroll nem ugyanaz
Építési projekteknél gyakori keveredés, hogy az e-építési napló, a munkavédelmi hatósági bejelentés, a BET és a helyszíni munkavédelmi kontroll egy kalap alá kerül.
Pedig ezek külön elemek.
Az e-építési napló az építőipari kivitelezési folyamat dokumentálásának egyik központi eszköze. A 191/2009. Korm. rendelet szerint az e-építési naplót az építtető kezdeményezésére helyezik készenlétbe, és az e-főnapló, illetve e-alnapló az építési munkaterület átvételéhez kapcsolódóan nyílik meg. A rendelet az e-főnapló és e-alnapló vezetésének feladatait is külön kezeli.
A munkavédelmi hatósági előzetes bejelentés ezzel szemben az Mvt. szerinti külön kötelezettség, amely meghatározott küszöbök esetén áll fenn: 30 munkanap és egyidejűleg több mint 20 fő, vagy 500 embernap felett.
A kettő nem ugyanaz, és egyik sem helyettesíti a projekt tényleges munkavédelmi keretrendszerét.
Lehet e-napló.
Lehet hatósági bejelentés.
Lehet biztonsági és egészségvédelmi terv.
De ettől még külön kérdés marad, hogyan történik a helyszíni kontroll, milyen gyakran van bejárás, ki ad visszajelzést a megrendelőnek, ki követi a hiányokat, és mikor kell beavatkozni.
A biztonsági és egészségvédelmi terv nem adminisztratív melléklet
Építési munkahelyen a biztonsági és egészségvédelmi terv, röviden BET, nem díszlet és nem irattári melléklet.
A 4/2002. SzCsM–EüM rendelet szerint a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a megfelelő tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. A rendelet azt is rögzíti, hogy a BET-ben az adott építési munkahely sajátosságai alapján kell meghatározni a munkahelyre és a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.
Ez azért fontos, mert a BET nem egyszerűen egy „kötelező dokumentum”.
A BET a projekt munkavédelmi gondolkodásának egyik alapja.
Meg kell mutatnia, milyen kockázatokra kell figyelni, milyen munkafolyamatok lehetnek egyidejűek vagy egymást követők, milyen különleges intézkedések indokoltak, és milyen követelmények alapján kell a munkát szervezni.
Ha a BET elkészül, de senki nem használja, akkor papír marad.
Ha viszont a bejárási rend, a vezetői visszajelzés, a kivitelezői egyeztetés és a helyszíni kontroll is ehhez igazodik, akkor már működési keretrendszerré válik.
Koordinátor kellhet, de nem mindegy, milyen szerepben
Az építési munkahelyeknél a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor szerepe különösen fontos.
A 4/2002. rendelet szerint a tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során biztonsági és egészségvédelmi koordinátort igénybe venni. A kivitelező munkáltató pedig a kivitelezési munkák alatt köteles koordinátort igénybe venni. A koordinátor feladatai között szerepel a biztonsági és egészségvédelmi terv szakmai ellenőrzése, a megelőzés és biztonság általános alapelveinek összehangolása, a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása, valamint az egyidejű vagy egymást követő munkáltatók közötti tevékenységek összehangolása is.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden projekten ugyanaz a koordinációs intenzitás szükséges.
Más a helyzet, ha egy kisebb projekt megrendelői oldalán csak azt kell látni, hogy a dokumentációs alapok, a bejárási rend és a visszajelzések kezelhetőek-e.
És más a helyzet kivitelezői oldalon, ahol több alvállalkozó, egymást zavaró munkafázisok, napi változások, beléptetés, munkaterület-határok, ütközések és BET szerinti követelmények teljesítése jelenik meg.
Ezért nem elég azt mondani, hogy „kell koordinátor”.
Azt is tisztázni kell, milyen oldalról beszélünk, milyen kockázati környezetben, milyen szereplőkkel, és milyen mélységű kontrollra van szükség.
Megrendelői oldal: keretrendszer és rálátás
A megrendelői vagy építtetői oldali munkavédelmi támogatás lényege nem az, hogy a megrendelő átvegye a kivitelező napi irányítását.
Nem ez a cél.
A megrendelői oldalnak elsősorban átlátható kontrollkeretre van szüksége.
Ez azt jelenti, hogy már a projekt elején tisztázni kell:
milyen dokumentációs alap szükséges,
van-e BET, és az illeszkedik-e a projekt valós működéséhez,
ki a munkavédelmi koordinátor,
milyen bejárási ritmus indokolt,
milyen formában kap visszajelzést a megrendelő,
mikor kell rendkívüli bejárás,
milyen hiányosságokat kell vezetői szintre emelni,
és mikor kell a kontrollszintet szigorítani.
Ez nem napi helyszíni irányítás.
Ez beruházói rálátás.
A megrendelőnek nem minden munkafázist kell operatívan vezényelnie. De azt látnia kell, hogy a projekt munkavédelmi alapjai rendben vannak-e, a hiányok kezelhetők-e, és a kivitelezés nem vakfoltokra épül-e.
Kivitelezői oldal: alvállalkozók, munkafázisok és napi ütközések
Kivitelezői oldalon a munkavédelmi koordináció más természetű feladat.
Ott már nemcsak a keretrendszer megléte a kérdés, hanem a napi működés összehangolása is.
Ki dolgozik a területen?
Melyik alvállalkozó mikor lép be?
Milyen dokumentációval érkezik?
Mely munkafázisok ütköznek?
Hol van veszélyes párhuzamos munkavégzés?
Milyen munkaterületi határok vannak?
Hol kell lezárás, irányítás, beléptetés vagy külön intézkedés?
Hogyan teljesülnek a BET-ben meghatározott követelmények?
Ki követi a változásokat?
Egy több alvállalkozós projektben ezek már nem ritka ellenőrzési pontok, hanem a kivitelezés napi kockázatai.
Ezért kivitelezői oldalon gyakrabban indokolt lehet intenzívebb jelenlét vagy szorosabb koordináció, különösen akkor, ha a munkaterületen sok szereplő, gyors ütem, magas kockázatú munkafázis vagy folyamatos változás van.
A megrendelői oldal tehát keretrendszert és ellenőrző rálátást ad.
A kivitelezői oldal a napi vagy rendszeres alvállalkozói és munkafázis-szintű koordinációt kezeli.
A kettőt nem érdemes összemosni.
Nem minden projekt kockázata azonos
Egy több hónapos, sok alvállalkozós, párhuzamos munkafolyamatokkal futó építkezés más munkavédelmi jelenlétet igényel, mint egy kisebb átalakítás, egy rövidebb karbantartási jellegű kivitelezés vagy egy beruházás előkészítő szakasza.
Más a kockázat, ha sok vállalkozó dolgozik egyszerre.
Más, ha magasban végzett munka, daruzás, földmunka, bontás, emelés, ideiglenes szerkezet vagy üzem közbeni kivitelezés jelenik meg.
Más, ha a munkaterület működő gyárban, intézményben vagy forgalmas telephelyen van.
És más, ha a projekt még csak indul, és az alapfeltételeket kell tisztázni.
Ezért nem életszerű minden építési projektre ugyanazt a kontrollszintet ráhúzni.
A jó kérdés nem az, hogy „kell-e napi jelenlét”.
Hanem az, hogy az adott projekt kockázatához, üteméhez, szereplőihez és munkafázisaihoz milyen munkavédelmi kontroll indokolt.
A napi jelenlét hiánya nem jelentheti a kontroll hiányát
Sok kisebb projekt ott csúszik el, hogy a megrendelő vagy kivitelező fejében csak két szélső állapot létezik.
Vagy van folyamatos munkavédelmi jelenlét.
Vagy nincs semmi.
Ez rossz gondolkodás.
A kettő között van egy nagyon fontos köztes megoldás: az arányos, előre meghatározott munkavédelmi keretrendszer.
Ez nem napi jelenlétet jelent, hanem azt, hogy a projekt elején tisztázva vannak az alapok:
milyen dokumentumokra van szükség,
ki miért felel,
milyen gyakorisággal történik bejárás,
mikor kell rendkívüli kontroll,
hogyan kap visszajelzést a megrendelő,
és milyen esetben kell szigorítani a jelenléti vagy ellenőrzési rendet.
Ez az a pont, ahol a munkavédelem nem adminisztráció, hanem projektkontroll.
Projektindításkor dől el, hogy lesz-e kezelhető rendszer
Sok munkavédelmi probléma nem a kivitelezés közepén kezdődik.
Hanem már az elején.
A projekt indulásakor nem tisztázott, milyen dokumentáció szükséges. Nem egyértelmű, ki gyűjti be a kivitelezői anyagokat. Nincs meghatározva, mikor lesz helyszíni bejárás. Nem világos, kinek kell jelezni a változásokat. A munkaterület átadása megtörténik, de a működési szabályok csak menet közben alakulnak.
Ilyenkor a projekt látszólag elindul.
Valójában viszont nincs stabil munkavédelmi alapja.
Egy kisebb projekt esetében is érdemes már az elején meghatározni, milyen kontrollszintre van szükség.
Lehet, hogy elég havi bejárás.
Lehet, hogy a projekt első heteiben sűrűbb jelenlét kell, utána ritkább.
Lehet, hogy csak meghatározott munkafázisokhoz kell helyszíni kontroll.
És az is lehet, hogy a kezdeti helyzetértékelés után derül ki: a projekt mégis több figyelmet igényel, mint elsőre látszott.
A lényeg nem a sablonos gyakoriság.
Hanem az, hogy legyen döntési logika.
Mit ad egy projektindító munkavédelmi keretrendszer?
Egy jól felépített projektindító munkavédelmi keretrendszer nem túlbonyolítja a kivitelezést, hanem tisztázza az alapokat.
Segít meghatározni, milyen dokumentumok szükségesek a projekt indulásához, milyen szereplők dolgoznak a területen, milyen fő kockázatok várhatók, milyen munkafázisok igényelnek nagyobb figyelmet, hogyan történik a bejárás, milyen formában kap visszajelzést a megrendelő, és mikor kell beavatkozni.
Ez különösen akkor hasznos, amikor a projekt nem akkora, hogy indokolt lenne a napi munkavédelmi jelenlét, de elég összetett ahhoz, hogy a teljes kontroll nélküli működés kockázatos legyen.
Egy ilyen keretrendszer nem helyettesíti a kivitelezői felelősséget.
Nem veszi át a projektvezetés feladatát.
Nem csinál úgy, mintha minden apró részletet kívülről kellene irányítani.
Viszont láthatóvá teszi, hogy a munkavédelmi alapok rendben vannak-e, és hol kell időben javítani.
Mikor lehet elég a heti vagy havi bejárás?
A heti vagy havi bejárás nem általános recept.
Nem lehet automatikusan kimondani, hogy „minden kisebb projektre elég havonta egyszer ránézni”.
A gyakoriságot a projekt alapján kell meghatározni.
Számít a munkaterület mérete, a kivitelezők száma, a munkafolyamatok jellege, a veszélyesebb tevékenységek jelenléte, a projekt időtartama, az ütemterv, a helyszín adottsága, a megrendelői elvárás és az, hogy mennyire rendezett a kivitelezői háttér.
Egy egyszerűbb belső átalakításnál elegendő lehet ritkább, előre ütemezett kontroll.
Egy induló vagy bizonytalanabb projektben kezdetben indokolt lehet sűrűbb bejárás.
Kritikus munkafázisoknál pedig akkor is szükség lehet rendkívüli ellenőrzésre, ha egyébként nem napi jelenlétre épül a rendszer.
Az arányos kontroll lényege éppen ez: nem kevesebb figyelem, hanem a kockázathoz igazított figyelem.
Mi történik, ha nincs keretrendszer?
Ha nincs keretrendszer, a projekt könnyen személyfüggővé válik.
A megrendelő azt hiszi, a kivitelező kezeli.
A kivitelező azt hiszi, a megrendelő vagy a projektvezetés majd szól.
A szakági szereplők saját logikájuk szerint működnek.
A dokumentumok külön-külön mozognak.
A bejárások esetlegesek.
A hiányosságok csak akkor derülnek ki, amikor már vitát, késést vagy kockázatot okoznak.
Ez nem feltétlenül rossz szándék kérdése.
Sokszor egyszerűen nincs kijelölve az a rendszer, amely megmondaná, mi a munkavédelmi működés rendje az adott projekten.
Ilyenkor mindenki dolgozik, de nem biztos, hogy a projekt munkavédelmi állapota vezetői szinten átlátható.
Ez a legnagyobb veszély.
Nem az, hogy nincs minden nap munkavédelmi szakember a helyszínen.
Hanem az, hogy senki nem látja egyben, mi van rendben, mi hiányzik, és hol kell beavatkozni.
A dokumentáció nem önmagában értékes, hanem akkor, ha működést támogat
Egy kisebb építési projektnél sem az a cél, hogy felesleges dokumentumhegy készüljön.
A cél az, hogy a szükséges dokumentáció valóban segítse a működést.
A munkavédelmi törvény nem pusztán iratok meglétéről beszél, hanem az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, amelyért a munkáltató felel.
Építési munkahelyen pedig különösen fontos, hogy a munkafolyamatokat, munkaszakaszokat, biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, valamint a projekt sajátosságaiból eredő kockázatokat ne utólag próbálják értelmezni. A BET-nek éppen az a feladata, hogy ezek a követelmények már a projekt keretében megjelenjenek.
Ezért a projektindító dokumentáció értéke nem abban van, hogy „legyen valami a mappában”.
Hanem abban, hogy tisztázza a projekt működési alapjait.
A megrendelőnek nem részleteket, hanem dönthető képet kell kapnia
Egy megrendelőnek nem az a legfontosabb, hogy minden apró munkavédelmi részletet személyesen kezeljen.
Azt kell látnia, hogy a projekt munkavédelmi szempontból milyen állapotban van.
Mi van rendben?
Mi hiányzik?
Mi sürgős?
Mi tervezhető?
Melyik kivitelezőnél van elakadás?
Milyen munkafázis előtt kell újra ránézni a területre?
Van-e olyan kockázat, amely miatt sűríteni kell a kontrollt?
A jó bejárási és jelentési rend nem hosszú, hanem használható.
Nem az a célja, hogy mindent túldokumentáljon, hanem az, hogy a megrendelő ne vakon bízzon abban, hogy „valószínűleg minden rendben van”.
Hanem visszajelzést kapjon.
Röviden, érthetően, döntésre alkalmas formában.
Mikor indokolt külső szakmai kontroll?
Külső szakmai kontroll akkor lehet különösen hasznos, amikor a projekt nem igényel állandó munkavédelmi jelenlétet, de a megrendelő nem szeretné teljesen ellenőrizetlenül hagyni a munkavédelmi működést.
Ilyen helyzet lehet például egy kisebb beruházás indulása, egy telephelyi átalakítás, egy rövidebb építési munka, egy üzem közbeni kivitelezés, egy intézményi felújítás, vagy olyan projekt, ahol több kivitelező jelenik meg, de a teljes napi koordináció nem indokolt.
Külső szakmai kontrollra akkor is szükség lehet, ha a megrendelőnek nincs saját munkavédelmi szakembere, van ugyan belső felelős, de a projekt építőipari jellege miatt külön szakmai rálátás kell, vagy a kivitelezők dokumentációs és munkaterületi működését már az elején rendezni szeretnék.
A lényeg itt sem a folyamatos jelenlét erőltetése.
Hanem annak meghatározása, hogy az adott projekt milyen kontrollszintet igényel.
A kontrollszint változhat a projekt során
Egy építési projekt nem statikus állapot.
A kockázat változhat a munkafázisokkal, az ütemtervvel, a kivitelezők számával, az időnyomással vagy a helyszíni körülményekkel együtt.
Lehet, hogy a projekt elején heti bejárás indokolt, később elég a havi kontroll.
Lehet, hogy egy kritikus munkafázis előtt sűríteni kell a jelenlétet.
Lehet, hogy egy rendkívüli esemény, változás vagy új kivitelező belépése miatt új helyzetértékelés szükséges.
Ezért a jó munkavédelmi keretrendszer nem merev.
Nem csak egy induló dokumentum.
Hanem olyan működési rend, amely képes igazodni a projekt valós állapotához.
A kisebb projekt nem jelent kisebb felelősséget
Egy kisebb beruházás vagy átalakítás munkavédelmi szempontból nem automatikusan „egyszerű ügy”.
A felelősség nem attól függ, hogy a projekt nagy-e vagy kicsi.
A munkáltatói felelősség akkor is fennáll, ha a projekt rövidebb, kevesebb szereplős vagy nem igényel napi jelenlétet.
Az építési munkahelyre vonatkozó szabályozás pedig külön kezeli a koordinátor, a BET, az előzetes bejelentés és az építési folyamat dokumentációs-szervezési kereteinek kérdését.
Ezért veszélyes az a gondolat, hogy „ez csak egy kisebb munka, nem kell vele külön foglalkozni”.
A kisebb projekt nem feltétlenül igényel nagy rendszert.
De igényel arányos rendszert.
Mitől lesz arányos egy munkavédelmi kontrollrendszer?
Attól, hogy nem túl kevés, de nem is túlzó.
Nem erőltet napi jelenlétet oda, ahol az nem indokolt.
Nem gyárt felesleges adminisztrációt.
Nem veszi át a kivitelező és a projektvezetés szerepét.
De nem is hagyja kontroll nélkül a projektet.
Az arányos rendszer meghatározza az induló állapotot, a szükséges dokumentációt, a BET és a koordinátori szerep helyzetét, a bejárási ritmust, a visszajelzési formát, a beavatkozási pontokat és azt, mikor kell újraértékelni a kontrollszintet.
Ez üzletileg is értelmezhető.
Kevesebb projektindítási kapkodás.
Tisztább felelősségi rend.
Jobb megrendelői rálátás.
Kevesebb utólagos vita.
Kiszámíthatóbb ellenőrzési ritmus.
És arányosabb költség, mint egy indokolatlanul folyamatos jelenlét.
Következő lépés: ne napi jelenlétben gondolkodjon először, hanem kontrollszintben
Egy építési projekt munkavédelmi támogatásánál nem az első kérdés, hogy kell-e napi jelenlét.
Az első kérdés az, hogy milyen kockázatú a projekt, milyen szereplők dolgoznak rajta, milyen munkafázisok várhatók, milyen dokumentációs alap szükséges, kell-e vagy van-e biztonsági és egészségvédelmi terv, ki látja el a koordinátori feladatokat, és milyen bejárási rend ad elegendő rálátást a megrendelőnek.
Ha egy projekt nem igényel napi munkavédelmi jelenlétet, de fontos, hogy a dokumentáció, a bejárási rend és a vezetői visszajelzés ne esetleges legyen, érdemes projektindító munkavédelmi helyzetértékeléssel kezdeni.
Így már a kivitelezés elején láthatóvá válik, milyen kontrollszint indokolt: havi, heti, mérföldkőhöz kötött vagy intenzívebb szakmai jelenlét.
Ilyen helyzetben az építőipari audit és tanácsadás nem folyamatos jelenlétet erőltet, hanem segít meghatározni, milyen munkavédelmi keretrendszer illeszkedik az adott projekt valódi kockázatához, üteméhez és szereplőihez.
A cél nem az, hogy minden projekten ugyanazt a rendszert alkalmazzuk.
Hanem az, hogy ne legyen olyan projekt, amelynél a kontroll hiánya csak akkor derül ki, amikor már baj van.
GYIK – Gyakori kérdések
Előírja-e jogszabály a napi munkavédelmi jelenlétet minden építési projekten?
Nem általános szabályként. A jogszabályok biztonságos, szervezett és ellenőrizhető munkavégzési feltételeket, építési munkahelyi követelményeket, adott esetben BET-et, koordinátort és előzetes bejelentést írnak elő. A napi, heti, havi vagy mérföldkőhöz kötött jelenlétet a projekt kockázata és komplexitása alapján kell meghatározni.
Mit jelent az 500 embernap az építési projekteknél?
Az 500 embernap az előzetes munkavédelmi hatósági bejelentés egyik küszöbe. Akkor is bejelentési kötelezettség keletkezhet, ha a kivitelezési tevékenység várhatóan meghaladja a 30 munkanapot, és egyidejűleg több mint 20 fő dolgozik a területen. Ez nem azonos a napi munkavédelmi jelenlét előírásával.
Mikor kell biztonsági és egészségvédelmi terv?
Építési munkahelyen a 4/2002. SzCsM–EüM rendelet alapján a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a megfelelő tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. A tervnek az adott építési munkahely sajátosságait kell figyelembe vennie.
Mi a különbség a megrendelői oldali kontroll és a kivitelezői oldali koordináció között?
Megrendelői oldalon a lényeg a keretrendszer, a rálátás, a bejárási rend, a jelentés és a teljesülés ellenőrzése. Kivitelezői oldalon viszont a napi vagy rendszeres alvállalkozói, munkafázis- és helyszíni koordináció kerül előtérbe. A kettő kapcsolódik egymáshoz, de nem ugyanaz.
Forrásmegjelölések
[1] 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
A törvény rögzíti a munkáltató felelősségét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, valamint az építési munkahelyek előzetes bejelentési szabályát is, beleértve a 30 munkanap + 20 fő és az 500 embernap küszöbét.
[2] 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
A rendelet szabályozza a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor igénybevételét, a biztonsági és egészségvédelmi tervet, valamint a kivitelezési munkák során szükséges koordinátori feladatokat.
[3] 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
A rendelet az e-építési napló készenlétbe helyezését, megnyitását, az e-főnapló és e-alnapló rendszerét, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentációs kereteit szabályozza.
