© TILD Üzleti Megoldások Kft. · AI illusztráció
2026 június 22. és július 10. között zajlott az idei nyári országos foglalkoztatás-felügyeleti akcióellenőrzés, amelynek eredményei most nyilvánosak. A hatóság 716 vállalkozásnál nézte át 2479 munkavállaló foglalkoztatását – és a vizsgált cégek kétharmadánál, 67 százalékánál talált valamilyen szabálytalanságot, ami a munkavállalók 56 százalékát érintette.
Ez a szám elsőre ijesztően magasnak tűnhet, de érdemes tudni, hogy az ellenőrzés nem véletlenszerű mintán zajlott. A hatóság célzottan olyan munkáltatókhoz ment ki, ahol korábban már találtak bejelentés nélküli foglalkoztatást, akiket még sosem ellenőriztek, vagy akikkel kapcsolatban bejelentés érkezett. Vagyis a 67 százalék nem azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások kétharmada szabálytalanul működik – inkább azt mutatja meg pontosan, hol szoktak a leggyakrabban hibázni azok, akiket egyáltalán érdemes ellenőrizni.
Minden ötödik dolgozónál feketefoglalkoztatás
A legsúlyosabb kategóriában, a feketefoglalkoztatásban 530 munkavállalót érintett a szabálytalanság – ez az ellenőrzöttek 21,38 százaléka. Ez valamivel jobb, mint a tavalyi 22,42 százalék, sőt a legalacsonyabb érték az elmúlt tíz év nyári akcióellenőrzései közül. A javulás ellenére ez még mindig azt jelenti, hogy minden ötödik ellenőrzött dolgozónál gond volt ezzel.
A leggyakoribb intézkedést is emiatt hozta a hatóság. A háttérben nem mindig szándékos csalás áll: sokszor egyszerűen csak azért kezdi meg valaki a munkát, mielőtt a bejelentése megtörténne, mert a könyvelő és a munkáltató között csúszik az információ. A jogszabály szempontjából azonban mindegy, hogy ez szándékos volt-e vagy adminisztrációs hiba – a bejelentés nélküli munkavégzés attól még feketefoglalkoztatásnak számít.
A munkaidő-nyilvántartás a leggyakoribb gyenge pont
565 munkavállalónál találtak hibát a munkaidő-nyilvántartásban – ez volt a létszám alapján az akcióellenőrzés legnagyobb problématerülete. A hatóság a leggyakrabban azt látta, hogy egyáltalán nem vezettek nyilvántartást, vagy a papír nem a valós munkavégzést tükrözte: kettős vagy hamis nyilvántartást vezettek, a jelenléti ív nem volt naprakész, illetve előre megbeszélt óraszámokat írattak alá a dolgozókkal utólag.
Egy jelenléti ív attól válik hiteles dokumentummá, hogy naprakészen, a tényleges munkakezdést és -befejezést rögzíti – nem attól, hogy minden nap mellett áll egy óraszám és egy aláírás. A közölt beosztás alapján is lehet vezetni a nyilvántartást, de az eltéréseket akkor is folyamatosan fel kell tüntetni. Egy utólag, emlékezetből kitöltött ív ezt nem pótolja.
Beosztás, nyilvántartás, bérszámfejtés – ha ezek nem stimmelnek egymással
A munkaidőre vonatkozó szabályok megsértése összesen 699 munkavállalót érintett: 428 esetben a munkaidő-beosztással, 148 esetben a rendkívüli munkavégzéssel volt gond. A közös nevező mindig ugyanaz: az előre közölt beosztás, a tényleges munkakezdés, a nyilvántartás, a túlmunka elrendelése és a bérelszámolás nincs összhangban egymással.
Ha valaki ténylegesen hat órakor kezd, de a papíron rendszeresen hét óra szerepel, az nem apró pontatlanság, hanem olyan eltérés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a dokumentáció hitelességét. Hasonlóan problémás, ha a beosztást csak szóban közlik, vagy a dolgozó csak az előző napon tudja meg, mikor kell másnap munkába állnia – ilyenkor önmagában az sem elég, hogy létezik írásos beosztás, azt is igazolni kell, hogy a dolgozó időben megismerhette.
„A könyvelőnél van” – ez a munkáltatót nem menti fel
Sok cég a hiányzó bejelentést vagy nyilvántartást azzal magyarázza, hogy a dokumentum a könyvelőnél, a székhelyen vagy az ügyvezetőnél van, csak épp nem elérhető a munkavégzés helyén. Ez a magyarázat viszont nem old meg semmit: a könyvelő közreműködhet a bejelentésben és a bérszámfejtésben, de a munkába állást a munkáltatónak kell megszerveznie. Ha a dolgozó korábban kezd, mint ahogy a bejelentés megtörténik, addig egyszerűen bejelentés nélkül dolgozik – függetlenül attól, kinek a hibájából csúszott a papírmunka.
Az, hogy egy dokumentumot nem a munkavégzés helyén tárolnak, önmagában nem feltétlenül szabálytalan – de a hatóságnak be kell tudni mutatni, és hitelesnek kell lennie. Egy utólag előkerült, de a folyamatos vezetést nem igazoló irat gyanúsabbá teszi a helyzetet, nem oldja meg.
Az építőiparban kiugróan magas a feketefoglalkoztatás
Az ellenőrzések 35 százaléka az építőiparban zajlott, és a feketén foglalkoztatottak közel fele, 47 százaléka is ebből az ágazatból került ki. A 647 vizsgált építőipari dolgozó közül 250 főnél, vagyis 38,64 százalékuknál találtak feketefoglalkoztatást – ez jelentős romlás a tavalyi 26,65 százalékhoz képest.
Ennek van egy strukturális oka is: egy építési munkaterületen egyszerre több vállalkozás dolgozói lehetnek jelen, a létszám és a feladatok napról napra változhatnak, az alvállalkozói láncok pedig gyakran elmossák, hogy egy adott ember éppen melyik céghez tartozik, milyen jogviszonyban és mióta dolgozik. A fővállalkozó jogilag nem veszi át automatikusan az alvállalkozók munkáltatói felelősségét, de ha egy telephelyen tömegesen bukkan fel feketén foglalkoztatott munkás, annak komoly projekt- és reputációs kockázata van. Egy általános, szerződésbe foglalt jogszabálykövetési nyilatkozat ehhez kevés – rendezett beléptetés, azonosítható vállalkozások és naprakész jelenléti adatok kellenek.
A bérpótlékoknál is sok volt a hiba
A minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatban mindössze 3 munkavállalónál találtak problémát – ez évek óta stabilan jó eredmény. Ezzel szemben a bérrel összefüggő szabálytalanságok összesen 244 dolgozót érintettek: 164 esetben a pótlékok elszámolásával, 69 esetben pedig a bér határidőben történő kifizetésével volt gond.
Ez jól mutatja, hogy a helyes alapbér önmagában nem garancia semmire: ha a munkaidőadat hibás, az egyenes úton vezet a rossz túlórapótlék- vagy műszakpótlék-elszámoláshoz is. A bérszámfejtésnek pontosan azon az adaton kell alapulnia, ami a beosztásban és a nyilvántartásban is szerepel.
Mit érdemes átnézni, mielőtt kijön az ellenőrzés?
Nem elég megnézni, hogy minden papír megvan-e – azt is érdemes leellenőrizni, hogy a nyilvántartások tényleg a napi gyakorlatot tükrözik-e:
- Minden dolgozó bejelentése a munkakezdés előtt megtörténik?
- A beosztást igazolható módon, előre közlik?
- A nyilvántartás naprakész, és az eltéréseket is rögzítik?
- A bérszámfejtés a tényleges munkaidőadatokra épül?
- Az építési munkaterületen mindenki azonosítható, vállalkozásonként nyomon követhető?
- Van kijelölt felelőse a foglalkoztatási adatok ellenőrzésének?
Ha ezekre a kérdésekre csak a helyszíni vezető, az ügyvezető, a könyvelő és két-három alvállalkozó hosszas egyeztetése után derül ki a válasz, az önmagában jelzés: érdemes még az ellenőrzés előtt tisztázni, ki miért felel, és hogyan mozognak az adatok a cégen belül.
Összegző:
Az év korábbi ellenőrzési tapasztalatait a 2026. I. negyedéves foglalkoztatás-felügyeleti beszámolóról készült összefoglalónkban mutattuk be.
A TILD munkavédelmi koordinációja nem helyettesíti a foglalkoztatás-felügyeleti vagy munkaügyi ellenőrzést, és nem veszi át az egyes munkáltatók bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét. Több vállalkozás egyidejű munkavégzése esetén azonban a biztonságos koordinációhoz is szükséges tudni, melyik cég hány fővel, hol és milyen munkát végez – ez pedig átláthatóbbá teszi a munkaterület napi működését.
Forrás: Összefoglaló jelentés a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében, 2026. június 22. és július 10. között lefolytatott foglalkoztatás-felügyeleti akcióellenőrzésről.
