A 2026-os ellenőrzési terv nem új kötelezettségeket vezet be, hanem másképp teszi fel a kérdéseket.
Nem azt vizsgálja elsősorban, hogy van-e dokumentáció, hanem azt, hogy a munkavédelmi rendszer ténylegesen működik-e a gyakorlatban.

Sok munkáltató itt hibázik: nem ott keresi a kockázatot, ahol a hatóság.
Az alábbi összefoglaló azt mutatja meg, mely területekre helyeződik a hangsúly 2026-ban.

Az NGM által kiadott, 2026. évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési irányelvek, valamint az Országos Hatósági Ellenőrzési Terv egyértelműen kijelölik az idei év kiemelt ellenőrzési fókuszait.

Az általános ellenőrzési szempontokon túl 2026-ban fokozott figyelem irányul:

• a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók foglalkoztatási körülményeire,
• az azbesztexpozíció megelőzésére és az azbesztmentesítési tevékenységek engedélyezésére,
• valamint a különösen veszélyes ágazatok – így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy – munkavédelmi gyakorlatára.

Ezeken a területeken a hatóság nemcsak a jogszabályi megfelelést, hanem a munkáltatói gondosság tényleges érvényesülését is vizsgálja.

A munkavédelmi rendszer valós működése kerül fókuszba

A 2026-os ellenőrzések során kiemelt szempont, hogy a munkavédelmi dokumentáció mennyire tükrözi a tényleges munkavégzést. A hatóság azt vizsgálja többek között, hogy:

• a kockázatértékelés aktuális-e és a valós munkakörülményekhez igazodik-e,
• az abban rögzített intézkedések megjelennek-e a napi gyakorlatban,
• a munkáltató leköveti-e a változásokat (technológia, létszám, munkaszervezés).

Külön figyelmet kapnak azok az esetek, ahol a dokumentumok évek óta változatlanok, miközben a munkavégzés jellege időközben alapvetően átalakult.

Ki- és belépők, oktatás, dokumentálhatóság

2026-ban továbbra is kiemelt ellenőrzési pont marad:

• a belépő munkavállalók munkavédelmi oktatása,
• az ismétlő és rendkívüli oktatások jogszerűsége,
• az oktatás igazolhatósága és tartalma.

Nem elegendő egy aláírt jelenléti ív. A hatóság azt is vizsgálja, hogy az oktatás:

• az adott munkakörre szabott volt-e,
• érthető formában történt-e,
• és valóban lefedte-e a releváns kockázatokat.

Veszélyes munkakörök és kiemelt kockázatok

Az ellenőrzési terv alapján 2026-ban fokozott figyelem irányul többek között:

• fizikai megterheléssel járó munkakörökre,
• veszélyes munkaeszközök használatára,
• ideiglenes vagy változó munkaterületekre (például kivitelezések),
• több munkáltató egyidejű jelenlétére.

Ezekben az esetekben a hatóság különösen vizsgálja a munkaszervezést, a felelősségi körök tisztázottságát és az összehangolást.

Egyéni védőeszközök: nem kiosztás, hanem rendszer

Az egyéni védőeszközök kapcsán a hatóság azt vizsgálja, hogy azok illeszkednek-e a feltárt kockázatokhoz és a tényleges munkavégzéshez.

Ennek része többek között, hogy:

• az alkalmazott védőeszközök összhangban vannak-e a kockázatértékelés megállapításaival,
• megfelelnek-e az adott munkafolyamatoknak és terheléseknek,
• biztosított-e a nyilvántartásuk, az oktatásuk és a használatuk ellenőrzése.

A 2026-os irányelvek egyértelművé teszik: az egyéni védőeszközök nem önálló megoldások, hanem a kollektív és szervezési intézkedésekre épülnek.

Dokumentáció és felelősség – ellenőrzésre készen

Az országos ellenőrzési terv hangsúlyozza, hogy a munkáltatónak bármikor képesnek kell lennie bemutatni:

• ki a munkavédelmi felelős,
• milyen döntések születtek a kockázatok kezelésére,
• milyen intézkedések történtek, és mikor.

A „valahol megvan” típusú irattárolás 2026-ban már komoly kockázatot jelenthet egy ellenőrzés során.

Mit dönt el valójában a 2026-os ellenőrzési gyakorlat?

A 2026-os hatósági gyakorlat nem azt dönti el, hogy van-e munkavédelem, hanem azt, hogy egy valós helyzetben védhető-e a rendszer.

A kérdés sok esetben nem az, hogy megfelelünk-e, hanem az, hogy egy ellenőrzés során ezt bizonyítani tudjuk-e.

Következő lépések

Kérjen díjmentes, 30 perces konzultációt szakértőinktől.