Önkormányzati munkavédelem modellválasztás

Díjmentes, 15 perces egyeztetés

Először csak a legszükségesebb adatokat kérjük. A részleteket csak akkor, ha Ön is úgy látja, érdemes tovább lépni.

Név

Munkavédelmi és tűzvédelmi megoldások önkormányzatoknak
– két modell, egy cél: rendezett rendszer

Önkormányzati fenntartóként vagy intézményvezetőként pontosan tudja, hogy a munkavédelem és tűzvédelem nem „szép plusz”, hanem jogszabályi kötelezettség és felelősség. A kérdés az, hogyan érdemes megszervezni:

  • intézményenként külön, vagy
  • központosított önkormányzati rendszerben.

A TILD-nél erre a kérdésre két jól körülhatárolt, átalánydíjas modellünk van:

  1. intézményenkénti átalánydíjas munka- és tűzvédelmi megoldás,
  2. központosított önkormányzati munkavédelmi és tűzvédelmi modell.

Ezen az oldalon áttekinthetően bemutatjuk a két modellt, és segítünk, hogy gyorsan el tudja dönteni, melyik illik jobban az Ön helyzetéhez. Innen kattinthat tovább a részletes aloldalakra.

Központosított vagy intézményenkénti felelősség? – két bevett önkormányzati gyakorlat

Magyarországon az önkormányzati fenntartású intézmények munkavédelme és tűzvédelme jellemzően kétféleképpen szerveződik:

  • Önkormányzati szintű, központosított rendszerben:
    amikor a fenntartó központilag gondoskodik az intézmények munkavédelmi és tűzvédelmi feladatairól – egységes elvekkel, közös dokumentációs és ellenőrzési rendszerrel, fenntartói szintű átláthatósággal.
  • Intézményi szintű felelősségként:
    amikor az óvoda, iskola, könyvtár, idősek otthona, konyha vagy más intézmény vezetője külön-külön próbálja megoldani a szabályzatokat, oktatásokat, felülvizsgálatokat – miközben a fenntartó felelőssége továbbra is fennáll.

A TILD mindkét gyakorlathoz kínál átalánydíjas, jól keretezett megoldást – a kérdés csak az, hogy az Ön helyzetére melyik modell illik jobban.

Kinek szól ez az oldal?

  • önkormányzati vezetőknek (polgármester, alpolgármester, jegyző),
  • önkormányzati munkavédelmi és tűzvédelmi felelősöknek,
  • önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek (óvoda, iskola, szociális intézmény, konyha, kulturális intézmény stb.),
  • akik látják, hogy a munkavédelemről és tűzvédelemről gondoskodni kell, de szeretnék:
    • érteni, milyen szervezési lehetőségeik vannak,
    • és átlátni, melyik modell mit jelent a gyakorlatban.

A két önkormányzati munkavédelmi modell – röviden

Intézményenkénti átalánydíjas munkavédelmi és tűzvédelmi megoldás

Kinek való?

Olyan önkormányzati intézményeknek (óvoda, iskola, idősek otthona, konyha, könyvtár, művelődési ház, sportlétesítmény stb.), ahol nincs központosított munkavédelmi rendszer, és az intézményvezetőnek magának kell gondoskodnia a megfelelésről.

A modell lényege

  • az adott intézményre szabott, átalánydíjas munka- és tűzvédelmi csomag,
  • intézmény-specifikus dokumentációk, oktatások, bejárások, felülvizsgálatok,
  • ügyeleti elérhetőség, ha baleset, ellenőrzés vagy sürgős kérdés merül fel,
  • rendszeres kimutatások az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi helyzetéről.

Intézményvezetői nézőpontból:

„Legyen egy külső munkavédelmi és tűzvédelmi partnerem, aki kézben tartja a rendszert, és akire szakmailag és emberileg is támaszkodhatok.”

Központosított önkormányzati munkavédelmi és tűzvédelmi modell

Kinek való?

Olyan önkormányzatoknak, ahol több, különböző profilú intézményt tartanak fenn, és szeretnék a munkavédelmet és tűzvédelmet egységes, fenntartói keretrendszerben kezelni – nem intézményenként külön megoldásokkal.

A modell lényege

  • önkormányzati szinten egységes munkavédelmi és tűzvédelmi rendszer,
  • intézménytípusra és telephelyre szabott mellékletekkel,
  • összevont oktatások, felülvizsgálatok, központi nyilvántartások,
  • fenntartói szintű kimutatások és vezetői összefoglalók az egész intézményhálózatról.

Intézményvezetői nézőpontból:

„Szeretnénk pontosan látni, hogy az önkormányzat teljes intézményhálózatában hol milyen állapotban van a munkavédelem és tűzvédelem – és ezt egy átlátható, auditálható rendszerben kezelni.”

Kinek mit adnak ezek a modellek röviden?

  • Önkormányzatoknak, fenntartóknak:
    önkormányzati szinten átlátható munkavédelmi és tűzvédelmi rendszer, egységes dokumentációval, központi monitoringgal és fenntartói szintű kimutatásokkal.
  • Intézményvezetőknek:
    saját intézményre szabott dokumentáció, oktatások, bejárások és auditok, biztos szakmai háttérrel – hogy ne egyedül kelljen viselni a felelősség terhét.

Melyik modellt válasszam a saját helyzetemben?

Ha Ön elsősorban intézményvezetőként gondolkodik…

…és a helyzete inkább ilyen:

  • az Ön intézménye önállóan felelős a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokért,
  • nincs egységes, fenntartói szinten kialakított munkavédelmi rendszer,
  • Önnek kell biztosítania a dokumentációt, oktatásokat, gyakorlatokat, felülvizsgálatokat,
  • és szeretne egy kézzelfogható, saját intézményére szabott átalánymegoldást,

akkor nagy valószínűséggel a „Intézményenkénti átalánydíjas munkavédelmi és tűzvédelmi megoldás” lesz a megfelelő belépési pont.

Ha Ön elsősorban fenntartói, önkormányzati szinten gondolkodik…

…és a helyzete inkább ilyen:

  • több intézményt tart fenn, különböző profilokkal,
  • nem lát át mindent intézményenként, hogy mi van rendben és hol vannak hiányosságok,
  • szeretné egységesíteni a munkavédelmi és tűzvédelmi rendszert,
  • testületi, bizottsági, belső vagy hatósági ellenőrzéshez is szüksége van összesített képre,
  • és szeretne központosított, önkormányzati szintű megoldást,

akkor tipikusan a  „Központosított önkormányzati munkavédelmi és tűzvédelmi modell” adja a jó irányt.

Mi közös a két modellben? – amit minden esetben biztosítunk

Bármelyik utat választja, az alábbi alapelvek minden együttműködésben jelen vannak:

  • Jogszabálykövető munkavédelmi és tűzvédelmi rendszer – nem egyedi, ad hoc megoldások, hanem átgondolt, rendszer-szintű működés.
  • ISO 9001:2015 tanúsított működés, független minősítésekkel megtámogatva.
  • Kifejezetten munkavédelemre és tűzvédelemre kötött felelősségbiztosítás, amely mögöttünk áll.
  • Átalánydíjas konstrukció, átlátható tartalommal – nem széteső, eseti tűzoltásokkal.
  • Rendszeres, vezetői szintű kimutatások – hogy ne érzésre, hanem tényekre támaszkodva tudjon dönteni.
  • Valódi szakmai elérhetőség – nem csak „ha időnk engedi, visszahívjuk”, hanem ügyeleti logikával akkor, amikor tényleg azonnal kell a segítség.

Ha bizonytalan, melyik modell az ideális – segítünk kiválasztani

Előfordul, hogy első ránézésre nem egyértelmű, hogy:

  • az intézményenkénti átalány felől érdemes indulni,
  • a központosított önkormányzati modell lenne célszerű,
  • vagy akár a kettő kombinációja (pl. központi keret + intézményi átalány ott, ahol különösen magas a kockázat).

Ilyenkor az első lépés egy rövid, célzott egyeztetés:

  • átbeszéljük az Ön önkormányzatának / intézményének jelenlegi helyzetét,
  • együtt megnézzük, hova érdemes „pakolni” a hangsúlyokat,
  • javaslatot teszünk arra, hogy melyik modellből érdemes elindulni,
  • és melyik aloldalra érdemes továbbkattintani a részletekért.

Milyen önkormányzati intézményeknél tudjuk átvenni a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat?

Az alábbi intézménytípusoknál már most is dolgozunk, vagy kifejezetten erre a működésre szabott megoldásaink vannak – akár intézményenkénti átalányban, akár központosított önkormányzati modellben.

Oktatási és gyermekintézmények

  • óvodák
  • bölcsődék
  • általános iskolák, középiskolák
  • napközik, iskolai étkezők

Szociális és egészségügyi intézmények

  • idősek otthonai, idősek klubjai, nappali ellátások
  • család- és gyermekjóléti szolgálatok
  • hajléktalanellátó intézmények, melegedők
  • háziorvosi és fogorvosi rendelők, védőnői szolgálat, iskolaorvosi rendelők (ha önkormányzati fenntartásban működnek)

Közétkeztetés

  • központi konyhák
  • iskolai, óvodai menzák
  • ételszállító egységek

Kulturális és közösségi intézmények

  • könyvtárak
  • művelődési házak, közösségi házak
  • helyi múzeumok, tájházak
  • kiállítóhelyek
  • önkormányzati fenntartású helyi televíziók / rádiók

Sport- és szabadidős létesítmények

  • sportcsarnokok
  • uszodák
  • sporttelepek, futballpályák
  • önkormányzati fenntartású tornatermek

Gazdasági és egyéb létesítmények

  • piacok, vásárcsarnokok
  • temetőüzemeltetés, ravatalozók
  • közterület-fenntartó telephelyek
  • városgazdálkodási üzemek, géptárolók, műhelyek
  • önkéntes tűzoltó egyesületek számára fenntartott tűzoltószertárak

Következő lépés: válassza ki, honnan indulna

Két irányból érdemes megközelíteni a kérdést:

Intézményvezetőként:

„A saját intézményemben szeretném rendezni a munkavédelmet és tűzvédelmet.”

Fenntartóként, önkormányzati szinten:

„Az önkormányzat teljes intézményhálózatára szeretnék egységes munkavédelmi rendszert.” 

Következő lépés

Ha szeretné látni, hogy az Ön vállalkozásánál mi a kötelező minimum, hol vannak a valódi kockázatok, és hogyan tartható mindez átalánydíjban, a következő lépés egy rövid egyeztetés.

Kérdése van?

Segítségre van szüksége? Íme a leggyakrabban ismételt kérdéseink.

Mi alapján döntsem el, hogy az intézményi átalány vagy a központosított modell a jobb?

Röviden: onnan érdemes indulni, ahol ma a felelősség és a döntési jogkör van.
Ha Ön intézményvezető, és a saját intézménye munkavédelmi és tűzvédelmi feladataiért felel, akkor nagy eséllyel az intézményenkénti átalány lesz a jó kezdőpont.
Ha Ön fenntartói szinten szeretne rálátni az egész intézményhálózatra, egységes keretrendszerrel, akkor a központosított modell az erősebb irány.

Igen. Gyakori, hogy:

  • önkormányzati szinten bevezetünk egy központi keretrendszert,
  • és mellette bizonyos, magasabb kockázatú vagy kiemelt intézményeknél (pl. nagy konyha, idősek otthona, sportcsarnok) intézményenkénti átalánydíjas megoldást is alkalmazunk.

A lényeg, hogy ne össze-vissza keveredjenek a megoldások, hanem egy átgondolt rendszer részei legyenek.

Igen. Előfordul, hogy:

  • először egy-két intézménynél indulunk el intézményi átalánnyal,
  • majd amikor a fenntartó látja, hogyan működik, kiterjeszti egy központosított modell irányába.

És fordítva is: ha már létezik központi rendszer, de bizonyos intézmények különösen kockázatosak vagy leterheltek, ott érdemes lehet külön intézményi átalánycsomagot bevezetni.
A fontos, hogy az átállás mindig tervezetten, átláthatóan történjen, ne egyik napról a másikra.

Nem automatikusan. Ez az Önök belső szabályozásától, az értékhatároktól és a már meglévő keretszerződésektől függ.

A mi feladatunk ebben az, hogy:

  • részletes, átlátható szakmai tartalmú ajánlatot adjunk,
  • amely a beszerzés számára jól kezelhető, és
  • ha kell, együtt gondolkodunk a beszerzéssel, milyen eljárásban érdemes ezt lefolytatni.

Ez nagyon gyakori helyzet. Ilyenkor nem „mindent egyszerre” kell megoldani, hanem:

  • felmérjük, hol a legnagyobb a kockázat (intézménytípus, telephely),
  • priorizálunk: hol induljunk el most azonnal,
  • és hogyan lehet a teljes modellt több lépcsőben, a következő költségvetési évvel számolva bevezetni.

Mind az intézményi átalány, mind a központosított modell úgy épül, hogy lehessen vele fokozatosan haladni.

Az indulásnál szükség lesz:

  • egy rövid, célzott helyzetfeltáró egyeztetésre,
  • és némi dokumentum-összegyűjtésre (ami épp van).

A cél viszont nem az, hogy újabb adminisztrációs terhet tegyünk az intézményekre, hanem az, hogy:

  • kötelező elemek rendezett rendszerben legyenek,
  • a felesleges, duplikált papírmunka pedig kikerüljön a napi működésből.

Hosszú távon az intézmények oldaláról általában kevesebb adminisztrációt jelent, mert nem nekik kell kitalálni, mit, hogyan, milyen formában kell vezetni.

Semmi bonyolultat. Jó, ha az első egyeztetésre:

  • nagyjából átgondolja, milyen intézmények tartoznak a fenntartóhoz,
  • tudunk beszélni arról, hol érzi a legnagyobb kockázatot vagy bizonytalanságot,
  • és ha van bármilyen már meglévő rendszer (saját munkavédelmis, külső partner, szabályzatok), akkor ezt röviden összefoglalja.

A részletes dokumentumlistát utána, közösen állítjuk össze – az elején elég, ha őszintén átbeszéljük, honnan indulunk.