A munkahelyi stressz sokáig „láthatatlan” problémának számított: magánügynek, egyéni gyengeségnek, vagy legfeljebb menedzserbetegségnek. Ma már egyértelmű, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan munkahelyi kockázatok, mint egy rosszul rögzített létra vagy egy hiányzó védőkorlát.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a munkahelyi szorongás és depresszió évente több száz milliárd eurónyi termelékenységcsökkenést okoz világszerte. A tartós mentális megterhelés nemcsak az egyén egészségét rontja, hanem növeli a munkahelyi balesetek kockázatát is.

Magyarországon a munkavédelmi törvény 2008 óta kifejezetten nevesíti a pszichoszociális kockázatokat, és kimondja: ezek megelőzése és kezelése is a munkáltató felelőssége. Ez a terület tehát nem „nice to have”, hanem kötelező része a munkavédelemnek.

Miért munkavédelmi kérdés a pszichoszociális kockázat?

A munkavédelem hagyományosan a fizikai veszélyforrásokra koncentrált: leesés, gépkezelés, villamos kockázatok, egyéni védőeszközök. Az elmúlt években azonban egyre jobban látszik, hogy a mentális terhelés is közvetlenül hat a munkahelyi biztonságra.

Néhány tipikus összefüggés:

• a túlterhelt, kimerült dolgozó könnyebben hibázik,
• a tartós feszültség rontja a koncentrációt, növeli a figyelmetlenséget,
• a zaklatás, konfliktus, bizonytalan foglalkoztatási helyzet gyengíti a motivációt, lojalitást, együttműködést.

Egy stresszes, bizonytalan munkahelyi légkörben gyakrabban fordulhatnak elő munkahelyi balesetek, nő a hibázás valószínűsége, és romlik a munka minősége. Ezért a pszichoszociális tényezők kezelése nem HR-luxus, hanem a munkahelyi kockázatok tudatos csökkentése.

Milyen pszichoszociális kockázatok jelenhetnek meg a munkahelyen?

A pszichoszociális kockázatok olyan szervezeti, munkaszervezési és társas tényezők, amelyek tartós mentális terhelést okoznak. Néhány tipikus példa:

Túlzott munkaterhelés és állandó kapkodás

• folyamatos túlórák, szoros határidők,
• létszámhiány miatti túlterheltség,
• reálisan teljesíthetetlen elvárások.

Következmény: kimerültség, hibázás, konfliktusok, végül kiégés (burnout).

Kiszámíthatatlan munkarend, bizonytalan foglalkoztatás

• folyamatosan változó beosztás, utolsó pillanatban érkező túlórák,
• átszervezésektől, leépítéstől való félelem,
• az az érzés, hogy a dolgozó nincs kontrollban a saját munkája felett.

Ez hosszú távon tehetetlenséghez, fokozott szorongáshoz vezet.

Munkahelyi zaklatás, kirekesztés

• pszichológiai vagy szexuális zaklatás (mobbing, bullying),
• igazságtalan bánásmód, következetlen vezetői döntések,
• kirekesztés, pletyka, nyílt vagy rejtett megalázás.

A tartós zaklatás súlyosan rombolja az önértékelést, és szorongást, depressziót válthat ki, miközben rontja a teljesítményt és a csapatmunkát.

Szociális izoláció, megváltozott munkakörülmények

• a családtól távol végzett munka, magányos munkavégzés,
• hirtelen életmódváltás (pl. egyéni vállalkozásba kényszerülés, státuszvesztés),
• három műszakos munkarend, extrém munkarend-változások.

Ezekhez társulhatnak súlyosbító tényezők, például az alkohol vagy drog jelenléte a munkahelyen, gyenge munkavállalói alkupozíció, vagy rendezetlen munkaszervezés.

Mindez együtt komoly munkahelyi kockázat, amelyet a munkavédelmi kockázatértékelésben és a mindennapi működésben is kezelni kell.

Milyen következményei lehetnek a kezeletlen pszichoszociális kockázatoknak?

A tartós mentális terhelés konkrét egészségkárosodást és üzleti kockázatot okoz. Gyakori következmények:

• Kiégés (burnout) – érzelmi kimerültség, cinizmus, hatékonyságvesztés.
• Szorongás, depresszió, pánikrohamok – tartós pszichés megterhelés következtében.
• Alvászavarok, krónikus fáradtság – romló koncentráció, gyakoribb hibázás.
• Szív-érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, fejfájás, emésztési problémák.

Vállalati szinten mindez így jelenik meg:

• több betegszabadság, gyakoribb hiányzás,
• „presenteeism”: a dolgozó bent van a munkahelyen, de nem hatékony,
• a munkahelyi balesetek kockázata nő,
• romlik a termelékenység, emelkednek a fluktuációs költségek.

A munkavédelmi törvény által elvárt kockázatkezelés ezért ma már nem állhat meg a sisaknál és a védőbakancsnál. A lelki egészség védelme a munkahelyi biztonság szerves része.

Hogyan lehet felismerni a pszichoszociális kockázatokat?

A pszichoszociális problémák sokszor nem látványosak, lassan épülnek fel. Fontos, hogy a munkáltató több szinten figyelje a jeleket:

Vezetői és HR-jelzések

• visszatérő konfliktusok bizonyos csapatokban vagy területeken,
• romló teljesítmény, gyakori hibázás,
• fokozott fluktuáció egy-egy szervezeti egységben.

Foglalkozás-egészségügyi jelzések

• a foglalkozás-egészségügyi orvos (FESZ) soron kívüli vizsgálatot javasol,
• nő a stresszhez köthető panaszok száma,
• egyes munkakörökben feltűnően több a mentális eredetű probléma.

Adatalapú figyelés

• gyakori, rövid idejű hiányzások,
• teljesítménycsökkenés, minőségi panaszok növekedése,
• belső kérdőívek, anonim elégedettségi felmérések eredményei.

A felismerés csapatmunka: szükség van a vezetők, a HR, a munkavédelmi felelős, a foglalkozás-egészségügy, sőt a kollégák és az érintett dolgozó együttműködésére is.

Mit tehet a munkáltató? Gyakorlati lépések a kockázatcsökkentésre

A jó hír: a pszichoszociális kockázatok nem „megfoghatatlan” problémák, hanem konkrét lépésekkel kezelhető munkahelyi kockázatok. Néhány bevált eszköz:

• Pszichoszociális kockázatértékelés
  Kérdőívek, anonim felmérések, interjúk, fókuszcsoportok. Ezek segítenek feltárni a problémás területeket.
• Támogató vezetői kultúra
  Nyílt kommunikáció, rendszeres visszajelzés, vezetői képzés a stresszkezelés és konfliktuskezelés alapjairól.
• Rugalmas munkavégzési megoldások
  Ahol lehetséges: részleges home office, rugalmas munkaidő, pihenőidők tudatos kezelése.
• Mediáció, konfliktuskezelés, csoportos beszélgetések
  Struktúrált módja annak, hogy a feszültségek ne mérgezővé, hanem megoldandó feladattá váljanak.
• Belső vagy külső pszichológus, mentálhigiénés szolgáltatás
  Anonim konzultációs lehetőség, krízisintervenció, stresszkezelő programok.
• Célzott munkavédelmi oktatás
  A munkavédelmi oktatás során nemcsak a fizikai veszélyforrásokról érdemes beszélni, hanem a mentális terhelések jeleiről és a segítségkérés lehetőségeiről is.

Kisebb cégeknél is sokat számítanak az „egyszerű” lépések: rendszeres egyéni beszélgetések, vezetői jelenlét, átgondolt munkaszervezés. A lényeg: ne maradjon kimondatlanul a probléma.

KKV-k és nagyvállalatok: eltérő helyzet, azonos felelősség

KKV-knál gyakori helyzet, hogy:

• „eddig nem foglalkoztunk ezzel, most már muszáj”,
• nincs dedikált EHS-szakértő,
• a munkavédelmi szolgáltatás is kiszervezett partnernél van.

Itt a cél a jogi megfelelés biztosítása, a munkavédelmi bírság elkerülése, és egy olyan rendszer kialakítása, amely a mindennapi működésbe is beépíti a mentális kockázatok kezelését.

Multiknál, ipari szereplőknél más a fókusz:

• több telephely, komplex szervezet,
• belső standardok, auditok, KPI-k, beszállítói elvárások,
• EHS / HSE csapat, akik mellé megbízható külső munkavédelmi partnerre van szükség.

Itt kiemelt szempont:

• auditálható, ISO-alapú munkavédelmi rendszer,
• dokumentálható folyamatok, kockázatértékelés, intézkedési tervek,
• pszichoszociális kockázatok integrálása a meglévő EHS-rendszerbe. 

A felelősség mindkét esetben azonos: a munkavédelmi törvény szerint a munkáltató köteles a munkahelyi kockázatok– köztük a pszichoszociális tényezők – felmérésére, megelőzésére és folyamatos csökkentésére.

Hogyan segíthet a TILD mint munkavédelmi partner?

A TILD Üzleti Megoldások Kft. integrált munkavédelmi szolgáltatásként kezeli a pszichoszociális kockázatokat is: a fizikai és mentális veszélyforrások nem különálló szigetek, hanem egy közös munkahelyi biztonsági rendszer részei. 

Amit biztosítani tudunk:

• Teljes körű munkavédelmi szolgáltatás KKV-knak és ipari szereplőknek – egy kézben a munkavédelem, tűzvédelem és építőipari logisztika.
• Auditálható, ISO 9001:2015-alapú működés, amely illeszkedik a nagyvállalati rendszerekhez is.
• Pszichoszociális kockázatok beépítése a kockázatértékelésbe, a munkavédelmi dokumentációba és a munkavédelmi oktatás tematikájába.
• Valós ipari és építőipari referenciák: olyan projekteken dolgozunk, ahol a baleset-megelőzés, a termelés folyamatossága és az audit-megfelelés egyszerre elvárás.

Ha szeretné, hogy a munkahelyi kockázatok között a mentális terhelés se maradjon „szürke zóna”, érdemes ezt a területet is tudatosan beépíteni a vállalati munkavédelmi rendszerébe.

Gyakori kérdések a pszichoszociális kockázatokról

1. Kötelező-e a pszichoszociális kockázatok vizsgálata a munkavédelemben?

Igen. A munkavédelmi törvény a pszichoszociális kockázatokat is a munkáltató által kezelendő munkahelyi kockázatok közé sorolja. Ez azt jelenti, hogy a kockázatértékelésnek és a megelőzési intézkedéseknek ezt a területet is le kell fedniük – különösen ott, ahol a stressz, a túlterhelés vagy a konfliktusok tartósan jelen vannak.

2. Elég-e, ha „jó a légkör” a munkahelyen, vagy kell formális felmérés is?

A jó légkör sokat számít, de önmagában nem elég. A formális kockázatértékelés (kérdőívek, felmérések, interjúk) segít azonosítani azokat a rejtett tényezőket, amelyek a mindennapokban nem látszanak, mégis növelik a munkahelyi balesetek kockázatát vagy a kieső munkanapok számát.

3. Kinek a feladata jelezni, ha pszichoszociális probléma merül fel?

Ideális esetben minden érintettnek:

• a közvetlen vezetőknek,
• a HR-nek és a munkavédelmi felelősnek,
• a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak,
• és maguknak a munkavállalóknak is.

A lényeg, hogy legyen egy egyértelmű és biztonságos jelzési csatorna, ahol a dolgozók félelem nélkül fordulhatnak segítségért.

4. Megjelenhet-e a pszichoszociális kockázat a munkabaleseti statisztikákban?

Közvetve igen. A fokozott stressz, alvászavar, koncentrációcsökkenés gyakran vezet hibázáshoz és balesetekhez. Bár a jegyzőkönyvben sokszor fizikai ok olvasható, a háttérben gyakran pszichés túlterhelés, konfliktus vagy bizonytalan munkaszervezés áll.

5. Hogyan tud egy KKV reális költség mellett tenni a pszichoszociális kockázatok ellen?

Nem feltétlenül drága programokra van szükség. Már az is sokat számít, ha:

• átgondolt a munkaszervezés,
• rendszeresek a visszajelző beszélgetések,
• a munkavédelmi oktatás kiegészül a mentális terhelésről szóló résszel,
• van elérhető külső munkavédelmi szolgáltatás, amely segít a kockázatok azonosításában és a dokumentáció kialakításában.

Következő lépések

Ha szeretné, hogy a munkavédelem a mentális terhelésekre is kiterjedjen, és ne maradjanak „vakfoltok” a munkahelyi kockázatok között, érdemes ezt a területet is rendszerbe foglalni.

Kérjen átlátható ajánlatot munkavédelmi szolgáltatásra, amely a pszichoszociális kockázatokat is kezeli.

Kérjen díjmentes, 30 perces konzultációt szakértőinktől, közösen áttekintjük, hol tart jelenleg a munkavédelem, és milyen lépésekre lenne szükség a mentális kockázatok csökkentéséhez.