Mit tehet és mit nem tehet egy munkavédelmi felügyelő?

Mit tehet és mit nem tehet egy munkavédelmi felügyelő?

Vezetői útmutató a hatósági ellenőrzés jogi és gyakorlati kereteiről

Egy munkavédelmi ellenőrzés nem kellemetlen meglepetés, hanem a munkáltatói felelősség természetes velejárója. Aki vállalkozást vezet, pontosan tudja: nem a bírság az igazi tét, hanem a kockázat, emberi, jogi és üzleti értelemben egyaránt.
Ennek ellenére gyakran felmerül a kérdés: mire jogosult egy munkavédelmi felügyelő, és hol húzódnak a hatáskörének határai? Ebben a bejegyzésben ezt tisztázzuk: röviden, világosan, mellébeszélés nélkül.

A munkavédelmi felügyelő nem partner, és nem is segítő szándékkal érkezik. Az ellenőrzés célja nem a működés optimalizálása, hanem a jogszabályi megfelelés vizsgálata.
Ha valaki vezetőként ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen stratégiai hibát követhet el, például túlinformál vagy feleslegesen magyarázkodik. A felügyelő a hatóság szemével néz és úgy is jegyzetel.

Jogosultságait a 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a kapcsolódó rendeletek határozzák meg.

A legfontosabbak:

  • Beléphet a telephelyre, akár előzetes bejelentés nélkül is
  • Kérheti a dokumentációt, például a kockázatértékelést, oktatási naplót, egyéni védőeszköz juttatási rendet, baleseti jegyzőkönyvet
  • Meghallgathatja a munkavállalókat akár külön, vezetői jelenlét nélkül
  • Fényképezhet, jegyzőkönyvet vehet fel
  • Elrendelheti a munkavégzés leállítását, ha közvetlen és súlyos veszélyt észlel
  • Határozatot hozhat, bírságot javasolhat

A felügyelő jogköre nem korlátlan. Az alábbiakra nincs jogosultsága:

  • Nem vihet el eredeti dokumentumot – csak másolatot kérhet vagy betekinthet
  • Nem utasíthatja a munkavállalót – nem operatív irányító
  • Nem fogadhat el ajándékot vagy előnyt – a legkisebb figyelmesség is félreérthető
  • Nem készíthet rejtett hang- vagy videófelvételt
  • Nem közölhet szankciót a helyszínen – a bírság hatósági eljárás során, jegyzőkönyv alapján születik
  • Be kell jelentkeznie előre.” – Nem igaz, jogszabály szerint nem köteles

  • Csak a munkavédelmi szakemberrel beszélhet.” – Nem igaz. Bármelyik munkavállalót megkérdezheti

  • Ha aláírja a jegyzőkönyvet, elismeri a hibát.” – Nem. Az aláírás a tudomásulvételt jelenti. Kiegészítésként odaírható: „Nem értek egyet.”
  • Fogadják hivatalosan, de korrekt módon. Sem barátkozás, sem feszültség nem szükséges
  • Legyen jelen érdemi, döntésképes személy
  • A dokumentumok legyenek naprakészek és könnyen elérhetők
  • A jegyzőkönyvet mindig elolvasva, szükség esetén megjegyzéssel ellátva írják alá
  • Készítsenek saját dokumentációt is: jegyzet, fénykép, másolat később hasznos lehet

A munkavédelmi felügyelő nem ellenfél, de nem is partner. Aki ismeri a jogait és a hatóság jogköreit is, az nem szorul magyarázkodásra.
Ha a rendszer átlátható, a dokumentáció rendben van, és a vezetői hozzáállás stabil, az ellenőrzés nem félelmetes esemény, hanem egy átvizsgálás.

A különbség nem a fellépésen múlik, hanem a felkészültségen.

Hasznosnak találta? Ossza meg másokkal is!

Facebook
LinkedIn
XING
X
Email

Böngésszen a további híreink között

Nincs több kifogás: a KKV-k viszik el a balhét! Mit üzennek a 2024-es és a 2025 I. féléves munkabaleseti számok?

Mit mutatnak a 2024-es és 2025-ös féléves munkabaleseti statisztikák? A számok szerint a legnagyobb kockázat a KKV-kat sújtja. Itt az ideje a tudatos megelőzésnek.

Egyedül dolgozik, de ki figyel rá?

Az egyedül dolgozó munkavállalók védelme külön figyelmet igényel. Bemutatja, miért számít magasabb kockázatúnak ez a munkavégzési forma, és milyen munkavédelmi intézkedésekkel csökkenthetők a veszélyek.

Por és légszennyezés a munkahelyen, avagy a csendes fenyegetés, amit belélegzünk

Ezek a tényezők nemcsak kellemetlenséget, hanem hosszú távú egészségkárosító tényezőt is jelentenek. Cikkünk bemutatja, miért fontos a „csendes fenyegetés” felismerése és kezelése a munkahelyen.